Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
A kertészségek területét összehasonlítva a későbbi községi közigazgatási területekkel, azt kell mondanunk, hogy még a legnagyobb területű kertészetek is kicsinynek bizonyultak, s ezért lakosaiknak igen nagy megterhelést jelentett a községi élet költségeinek az előteremtése. A szétszórtan nagy területen eloszló kertészségek miatt, az első periódusban egyedül Alberti, Ambrózfalva és Nagymajláth összevonásával nyílt volna alkalom egyetlen nagyobb kertészség kialakítására. Ezeknek a területeknek az összevonásával 370 numerussal rendelkező és 8640 kisholdas, 3418,26 ha-os területű kertészség létrehozására volt lehetőség, ami akkor igen tekintélyes település létrehozását jelentette volna. Viszont a kincstár szervei puszták és pusztarészek határainak megváltoztatására egyáltalán nem gondoltak, és a telepítéstörténeti résznél láttuk, hogy melyik pusztarészt miként népesítették be meglehetősen nagy sietséggel, míg a mellette lévőt csak pár hónapos késéssel adták át egy új kertészséget alkotó másik csoportnak. Köszönhető ez annak is, hogy a kincstár a kertészségeket ideiglenes jelleggel telepítette, mert számára fontosabb volt a föld allodiális jellegének biztosítása, mint életerős kertészetek létrehozása. A telepítést végzők szemléletében nagyobb jelentőséggel bírt egy új kertészet létesítése, lehetőleg minél hamarabb, mint annak területe, a benne lévő kertésztelkek száma és a telep jövőbeni életképessége. Talán ezért is létesült olyan sok kis kertészség, a 19 közül 6, a kertészetek 31,58 %-a köztük nem egy olyan, mely a minimális kertésztelkek számát sem érte el. Összes területük 1276,5 ha, a kertészetek összes területének 8,49 %-a, ami egyetlen nagyobbnak mondható kertészet területével egyenlő. Egy kertészség átlagterülete 791,82 ha, ami Mednyányszkyháza területét közelíti meg leginkább. A kertészség területét a kertészek csak a szerződés kikötéseinek megfelelően használhatták. Ez határozta meg többek között a kertészeten belül a numerusok számát, nagyságát és a nyomások számát is, Minél nagyobb volt a kertésztelkek, vagyis a kertészek, vagy korabeli szóhasználat szerint a „házak száma", annál nagyobb volt a kertészet területe és annál népesebb a lakossága is. A fenti kimutatásban a kertésztelkek számának csökkenő sorrendje itt azért nem egyezik meg a terület nagyságának sorrendjével, mert a kertészetek numerusainak nagysága eltér egymástól. Az 146 numerussal rendelkező Apáca megelőzi a 150 kertésztelkes Albertit, mert numerusa 1,98 ha-ral nagyobb. A 100 kertésztelkes Nagymajláth területe nagyobb az 119 numerusos Almásnál és az 130 kertésztelkes Geöcztelepnél, ugyanis 253,54 ha numeruson kívüli területtel rendelkezett. Az 119 kertésztelekkel Almás megelőzi az 130 kertésztelkes Geöcztelepet, mert 1,74 ha-ral nagyobbak a numerusai. A továbbiakban Ürményháza Ambrózfalva elé kerül, Aurélháza pedig Mednyánszkyházát, Kistelep meg Békát előzi meg a sorrendben a nagyobb kertésztelek miatt. A 19 kertészetben 1620 numerus van, egy kertészetre átlag 85,26 kertésztelek jut. Ehhez Aurélháza áll a legközelebb. 200 numerussal az élen Kübekháza vezet. A 100 kertésztelkes Ürményháza területének nem egészen a kétszeresét mondhatja magáénak. A 100 kertészteleknél nagyobb telepítések közül Alberti 150, Apáca 146, Geöcztelep 130, Ambrózfalva 120 és Almás 119 numerust használ.
