Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

100 kertésztelek volt Mednyánszkyházán, Nagymajláthon és Ürményházán. A 100 numerusnál kisebb kertészetek közül Aurélházán 88, Ószentivánon 80, Új­helyen 80 és Királyhegyesen 60 kertésztelket létesítettek. Az 50 numerus alatti kertészetek közül Kisszentpéteren 36, Kovácsi-telepeseknél 30, Magyarfakertben 30, Békán 21, Kistelepen 20 és Töviskesen 10 kertésztelket mértek ki. (Lásd a 221. o., 9. és 19. sz. táblázat 2. sorsz.) Ebben a hat kis kertészetben 147 nu­merus volt, és területük 1276,5 ha, ami a 150 kertésztelkes 1266,02 ha-os Alberti ada­tait közelíti meg legjobban, tehát egyetlen nagyobb kertészettel helyettesíthetők lettek volna. A kertészségben élők számára előnyt jelentett, ha nagyobb területű, népesebb, több numerussal rendelkező kertészetben telepedtek meg, mert a község és az egyház fenn­tartási költségeiből kisebb hányad esett rájuk, könnyebben meg tudták oldani az iskoláz­tatás kérdését, a pásztorbéreket, a középületek építését stb... Tehát a több numerussal rendelkező kertészetek mindenképpen előnyben voltak a minimális létszámot elérőkkel szemben. A kamarai birtok azonban csak az „uradalom szabad rendelkezésébe vissza­került" területen telepíthetett kertészeket, és ezért az itt kialakított különböző nagyságú kertészetek numerusainak száma a következőképpen alakult: A 119 és 200 numerust kapott kertészetekben 865 kertésztelek 53,40 % A 60 és 100 numerust kapott kertészetekben 608 kertésztelek 37,53 % A 10 és 36 numerust kapott kertészetekben 147 kertésztelek 9,07 % Összesen: 1620 kertésztelek 100,00 % A nagyobb, az életképesebb kertészeteknek jutott a numerusoknak több mint fele, de a települések kisebbik fele kicsinysége miatt hátrányos helyzetbe került. Szerencsésebb lett volna, ha Kübeckék az alsó határt nem 30 numerusban, hanem legalább 100 kertész­telekben szabták volna meg. A numerusok területének átlagértéke 8,85 ha. Legnagyobb a kertésztelek területe Apácán és Almáson, ahol 9,89 ha-nyi területet, 25 kis holdat mértek ki. A történeti részből tudjuk, hogy a kertészszerződés megkötése előtt ezek a kertészek ugyanannak a területnek voltak a haszonbérlői. A pécskai tiszttartóság területén a szokásosnál 5 kis­holddal nagyobb numerust ezért kapták meg. Az ekként juttatott numerusok területét erősen megközelíti az Aurélházán kimért kertésztelkek nagysága is. Legkisebb a nume­rus a Kovácsi-telepeseknél, ahol mindössze 12 és fél kat. hold, 7,19 ha, mert csak így tudták a rendelkezésre álló területből a minimumként megszabott 30 kertésztelket ki­mérni. A legkisebb és a legnagyobb numerus közötti különbözet 2,7 ha, ami bőségesen elegendő lett volna az egy numerusra jutó kötelező dohányföld kimérésére. 9 ha felett volt a kertészenkénti juttatás Nagymajláthon, Kistelepen, Kübekházán, Ószentivánon, Újhelyen és Kisszentpéteren. 8 ha-nál nagyobbak a numerusok Magyarfakerten, Geöcztelepen és Békán. 8 ha alatt, de annak közvetlen közelében volt a kertésztelek nagysága Albertin, Ambrózfalván, Királyhegyesen, Töviskesen és Mednyánszkyházán. 7 ha közelében levő numerust kaptak a Kovácsi-telepesek. (221. o., 9. és a 19. sz. táblázat 3. sorsz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom