Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE
nyomtatvány nyomtatott szövegrészeiben rögzített feltételeket a kertészeknek el kellett fogadniuk. Ezért vizsgáljuk meg a formanyomtatvány szövegét a kertészek és a kincstár érdekeinek szemszögéből, érzékeltetve azt, hogy a kincstári kertészségbe jelentkezőknek mit is kellett vállalniuk, és az ott lefektetett elvek milyen hatással voltak további sorsukra. A szerződés címe: „Haszonbérleti szerződés". Ez az okmány már a címében érzékelteti, hogy nem végleges, állandó állapotról, hanem egy időszakra behatárolt települési lehetőségről van szó csupán. Csak az idők és a szemlélet változásának köszönhető, hogy végül is állandó és önálló települések lettek ezek a kertészségek. Szerep jutott ebben a lakosok görcsös ragaszkodásának a bérbe vett területhez. Ezt Geötz László kamarai tanácsos a kertészetekkel kapcsolatos első felterjesztésében előre megjósolta. 425 Az első pont megnevezi a szerződő kertészséget és meghatározza területét, a szerződés időtartamának első és utolsó napját, feltünteti, hogy 15 vagy 20 évre szól a megállapodás, és részletezi a bérbevett területet művelési ágak szerint. 426 A dohánykertészek szívesen kötöttek szerződést hosszabb időre a földtulajdonosokkal, mert így épületeiket hosszabb ideig használhatták, bizonyos mértékig mentesültek a költséges és fáradságos építési munkától. Számukra ezért volt vonzó a kincstár által kínált 15 és 20 éves szerződési idő. 6 kertészség 15, 14 kertészség 20 évre kötötte meg a szerződését. A szerződők többsége a hosszabb bérleti időt választotta. 1843. augusztus 26-án és az azt követő időben csak 20 éves bérleti időben állapodtak meg a kertészek. Az első tíz szerződés közül is négynél 20 évre szól a szerződés, a második tíz szerződéskötésnél viszont már csak 20 évre szóló megállapodás született, ami azt bizonyítja, hogy Ambrózy a 15 éves bérleti időt csak kezdetben tudta elfogadtatni. A második pont az egy kertészre eső területet, a kertésztelekhez vagy népies nevén a numerushoz tartozó területeket sorolja fel művelési ágak szerint. A szántóföldeknél azt is meghatározza, hogy az hány nyomásban van. Ezenkívül kimondja: a haszonbérlők elfogadják a királyi kincstári uradalom felosztási tervét, és azt nem változtatják meg. 14 kertészségnél három nyomásra oszlik a határ, ami azt is jelenti, hogy a szántóföld 1/3-án termeltek dohányt. Négy nyomást köt ki Almáskamarás, Apáca, Aurélháza, Újhely, Kübekháza és Oszentiván szerződése, ahol is a szántóföld 1/4 részén folyt csak dohánytermesztés. A bánáti kertészségeknél a numerus általában 16 kat. hold, azaz 9 ha 2074 m 2 , a pécskai tiszttartóság területén általában 20 ezeregyszáz négyszögöles hold, azaz 7 ha 9126 m 2 , míg a 4 nyomásban gazdálkodó Almáskamarásnál és Apácánál 25 kishold, ami 9 ha 8908 m 2 . A harmadik pont kimondja, hogy a három (négy) nyomás egyikében a kertészeknek minden évben dohányt kell termeszteniük, míg a másik két (három) nyomásban levő földjükön szabad használatot biztosít. Ezért a kertészségekben a nyomásokban lévő földek használatánál határkényszer volt, mert a dohányt évről évre másik nyomásban kellett termeszteni, és ennek a forgá425 Geöcz 1842. december 5. 426 A szerződés szövegének az ismertetését a továbbiakban is a MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 20. szám alatt lévő szerződés alapján állította össze a szerző.
