Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE
X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE A kertészség életének a meghatározója a szerződés. A kertészeknek nemcsak minden joga, de minden java és egyben minden kötelezettsége ebből származik. A dohánykertész számára egy jó szerződés mindennél fontosabb, mert ez határozza meg jogállását, munkáját, anyagi előrehaladását, de egy rossz szerződés csekély keresményéből is kiforgathatja, és még a mindennapi falathoz is szűkösen férhet hozzá maga és családja. Az 1840-es évek elejére nézve a hazai dohánypiac helyzetéről beszámoltunk. Nincs a dohánynak olyan ára, mely a termelést serkentené. Sokan felhagynak a dohánytermesztéssel. A haszon szempontjából elég kilátástalan a helyzet. Ekkor kínál a kincstár 15-20 évre szóló kertészszerződést, mert az Appaldónak szüksége van a hazai dohánytermelésre. Ilyen hosszú távra kaphatnak most a kincstári birtokon egy vagy esetleg több numerus földet használatra, és ez, ha szűkösen is, de biztosítja megélhetésüket. A szerződés egyes kikötései nagyon kemények, de akkor másutt se jobbak a feltételek, és csak jóval rövidebb időre lehet szerződni. A kincstári birtokon a kertész számára nincs robot. Itt is rendszeresen előleget kapnak a kertészek. Főképp fiatalok jelentkeznek, elindulnak szerencsét próbálni, vállalják a szerződés nehézségeit, mert élni kell és élni akarnak, meg szeretnék alapozni jövőjüket. A hirdetések, a híresztelések, a felhívások alapján jelentkeznek a kincstári birtokok vezetőinél dohánykertésznek. Ezeket a jelentkezőket a tiszttartóságok írták össze, ill. a körzetükben tartott toborzás révén ők nyerték meg őket telepesnek. Az egyes bérlőközségekkel a kertészségre történő átszervezésükre vonatkozó alkudozásokban a tiszttartóságok mellett a jószágigazgatóság is részt vett. A szerződéskötést a legfelsőbb hely és a magyar kamarától nyert engedély alapján br. Ambrózy rendelte el a tiszttartóságok részére. Ezt az engedélykérést a temesvári jószágigazgató a Kunágota puszta 6-ik osztályára települt Geöcztelep esetében nem tette meg, de a szerződéskötést elrendelte. 424 A szerződéskötésre a szerződés szövegének jóváhagyása és a formanyomtatvány nyomdai elkészítése után került sor. Mindegyik kertészséggel formanyomtatványon 4 példányban kötötték meg ezeket a kertészek és a kertészet számára oly nagy fontosságú szerződéseket. Ebből egyet a ratifikálás után a kertészközség kapott meg, s azt a községházán őrizték. A másik három a különböző szintű kamarai szervekhez került. A formanyomtatványok szövegében az egyes kertészségek sajátos adatainak a kézírásos beírással történt rögzítésére helyet hagytak ki. Ezekben a „kiegészítésekben" a kincstár és a kertészek között szabad alku révén jött létre az egyezség, míg a formaD. K. Dok. 237-238. p.
