Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VIII. A SZERZŐDÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
A „Haszonbérleti szerződés "-ben tartalmazott jogi kötelezettségek mellett, valamint a 9., 10. és 14. pontokban megfogalmazott, az épületekre és egyéb beruházásokra vonatkozó korlátozások mellett, egy telepre jutó földbérlet útján történő használatát, a kamarai földesuraság a belépő új kertésznek és feleségének engedi át a még hátralévő időszakra. Amennyiben a haszonbérleti szerződés 21. pontjában valamennyi dohánykertész egyetemleges felelősségét kimondja, úgy az alulírottak átvállalják ezen egyetemes felelősséget, és készek a kertészség tartozásáért egyetemleges kezességet vállalni, és szükség esetén fizetni is. A keltezés utáni rész az „Általíratási oklevél"-nél írottakról csak annyiban különbözik, hogy a kerületi pénzügyigazgatóság végzi a jóváhagyást. 354 Ambrózy bárót emlékeztetni kell arra, mennyire fontos az, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljen a kertészek kiválasztásánál a pályázók vagyoni viszonyaira és erkölcsi jellemének kifogástalan voltára. Minden bizonnyal erre a figyelemfelhívásra vezethető vissza, hogy a kertészektől vagyoni és erkölcsi bizonyítványt kértek. Ez az ügyintézés a maga adminisztratív jellegénél fogva, a termelni is képes, szorgalmas elem kiválasztásánál nem sokat segített, bár kétségtelenül volt némi szelektáló ereje. Értesíteni kell a temesi jószágigazgatót arról is, hogy az előlegekről kiállított okiratok alapján a betáblázás csak akkor eszközlendő, ha a telepesnek a dohánykertészségen kívül valamilyen ingatlana van. A kertésznek a kertészségben és a kertészeten található vagyona a haszonbérleti szerződés szerint csupán ingó vagyonnak tekintendő, és mint ilyen kezelendő, melyre az 1840. évi 21. tc. 6. §-a értelmében nem lehet betáblázni. Viszont elzálogosíthatja a bérlő az 1840. évi 22. tc. 35. §-a értelmében az ingó vagyont a kincstár javára. A temesi jószágigazgatónak a lelkére kell kötni, hogy szigorúan tartsa magát az 1840. évi 22. tc. 35. §-ához. 355 A dohánykertészekkel történő haszonbérleti szerződés megkötésénél nem maradhat el a hites bizonyosság 356 megjelenése. 357 A szerződések megerősítése és a szerződés megkötése elég sok esetben történt egyszerre, de sok esetben nagy az eltérés a két időpont között. Kertészeteknél ez nem is szerencsés, ha egybeesik, mert a kertészek szerződéseiket nyár végén és ősszel kötik meg. A bérbevett új területükön ősszel csak az ősziek vetési munkálatainak idején rövid ideig tartózkodnak. Kora tavasszal jelennek meg, építik fel házaikat, végzik dohánytermesztési és egyéb teendőiket. Igen gyakori jelenség volt az, hogy a szerződőknek csak egy része jelent meg tavasszal a bérbevett helyen, valamilyen oknál fogva egynéhányan, de néha elég sokan maradtak távol. Pécskán 1843. július 30-án 116 Geöcztelepre települni szándékozó kertész írta alá a haszonbérleti szerződést. 358 Ezek közül csak 45 szállt ki Kunágota puszta 6. osztályára, hogy szerző354 MOL E 684. 8. cs. 378. sorszám. 355 U. L. 1843. július 6. 5234/P. P., valamint MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 20., 21. pontja. 336 Hites bizonyosság (hiteles bizonyság): rendszerint a járás szolgabírája és annak esküdtje, akik szerződéskötésnél, összeírásnál, foglalásnál a kertészek előtt felolvasták az elkészült okiratot, azt pontról pontra megmagyarázták és annak elfogadásáról vagy elutasításáról meggyőződtek. Ezt az okirat általuk készített záradékában is megemlítették, majd kézjegyükkel és pecsétjükkel látták el. Ezzel hivatalosan igazolták a megtörtént eseményeket. A kertészszerződésekkel kapcsolatban ezt úgy is emlegetik, mint a szerződés megerősítését a törvényes tanúk előtt. 357 U. L. 1843. július 6. 5234/P. P. 358 MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 20.
