Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VIII. A SZERZŐDÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
déses kötelezettségének eleget tegyen 1844-ben. 359 Ez a szerződött kertészeknek 38,79 %-a. Ilyen körülmények között csak akkor kerülhetett sor a hites bizonyosság által a szerződés megerősítésére, amikor a terület megművelésére már elegendő kertész megtelepedett. Geöcztelepen a szerződés megerősítésére 1844. augusztus 28-án került sor, és ezt a feladatot Sánka Zsigmond szolgabíró és Nyéki János esküdt látta el. A nagyobb hitelesség kedvéért a szerződés bordázatát zsinórral átkötötték, és ennek végeire került a geöcztelepi kertészség viasznyomata, és az egész község nevében aláírta Vincze János bíró, Balázs Mátyás adószedő (perceptor), Kis Pál esküdt és Kassai János mint jegyző. 360 A haszonbérleti szerződés 21 pontja kimondja a kertészek „in solidum" kötelezettségét. Ez alól a telepesek a rendelkezés értelmében csak kivételesen menthetők fel, csak a legvégső esetben és csupán a bérleti díjra vonatkozóan. Ilyenkor is arra kell törekedni, hogy olyan kertészekből, akik jól ismerik egymást, több kisebb csoport alakuljon, akik kötelezik magukat, hogy a bérleti díj tekintetében egyetemes felelősséget vállalnak. Sajnos, a legfelső vezetés nem látta be, hogy az „in solidum" aMcertészségek tönkretevője, mert kollektív felelősség nem képes helyettesíteni az egyéni felelősséget, és ez csak az adósságok halmozódásához vezet. A kincstár képtelen volt ezeket a nagy összegeket behajtani, mert földönfutókká tette volna kertészeit. Árvíz, dögvész vagy más rendkívüli katasztrófák esetére a kertészeknek semmiféle elnéző elbírálásra nem szabad jogalapot biztosítani, ezt a szerződésekben kifejezetten ki kell jelenteni. Ilyen esetekben joguk van arra, hogy jóindulatú elbánásért folyamodjanak, és számíthatnak rá, hogy a körülményeiket méltányosan figyelembe fogják venni, de feltétlenül engedelmeskedniük kell a bírósági úton ezen ügyekben hozandó döntéseknek. Engedélyezik, hogy ne szerepeljenek a szerződésekben az adományozásra, országygyűlési segélyekre, nem nemesi bérletidíj-adóra vonatkozó feltételek. Megelégedéssel veszik tudomásul, hogy az év végéig a kamarai uradalom szabad rendelkezésébe kerülő valamennyi pusztáját be fogják dohánykertészetekkel telepíteni. A temesi jószágigazgató alárendeltjei részéről, a dohánytermesztés kiterjesztése céljából elrendelt minden intézkedés végrehajtásánál, minden esetleges mulasztás felsőbb körök nemtetszését váltaná ki. Ambrózy feladata, hogy a tisztviselők munkájára gondosan felügyeljen. Ezenkívül évről évre tegyen részletes jelentést a kertészetek mindenkori állapotáról. Sajnos ennek a már igen sokat elmondó jelentésnek nem tettek eleget, pedig az utókor ezekből sok mindent megismerhetett volna. Elhallgatásuk nem jelent sok jót. „Ő Felsége" elvárja, hogy a temesi jószágigazgató 1843. év végén, a magyar kamarán keresztül hozzá felterjeszt egy részletes beszámolót az addig elért eredményről. A magyar kamarának ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a temesi jószágigazgató ügybuzgalmáról beszámoljon. 361 359 Ennek megállapítása a „Haszonbérleti szerződés" aláíróinak és az 1844. augusztus 17-én végzett rovatos összeírásban (Csongrád Megyei Levéltár. Feudális kori összeírások gyűjteménye XV. 15. e./ Csanád megyei rovásadóösszeírások. 481. füzet.) szereplőknek összeegyeztetése alapján történt. ^° MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N° 20. 361 U. L. 1843. július 6. 5234/P. P.
