Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

VIII. A SZERZŐDÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK

g.l Engedjék meg nekik, hogy saját házi szükségletükre bort hozzanak be, de ne egy vödör alatt. Ambrózy báró valamennyi kérelmet pártfogolja, és a következőképp véleményezi: a. / A kertészek ajánlata az eddigi évi 1 ft 24 kr helyett holdanként 2 ft. A kért 400 holdat ennek a községnek a felajánlott bérleti díj ellenében 6 évre külön szerződéssel kellene átengedni úgy, hogy az időszak lejárta után a terület nyilvános bérleti árverésre kerüljön. b. / A dohánypajtákhoz szükséges ágfa egyszer s mindenkorra történő kiutalása méltányos. Meg kell nekik adni a kért bálafákat, melyet amúgy is csak a kincstárt megillető dohányhoz igényelnek, amennyiben a bálázás kötelességük lesz. c. / Az első évben csupán 3 hold dohány megművelését is megengedhetőnek tartja, tekintettel az épületeik felállításához szükséges időre. d. / Temető kijelölése mindenesetre szükséges. 10 holdnak imaház és iskola fenntartása céljából történő megadása igen csekély áldozat, melyet az istentisztelet és az oktatás előmozdításának céljából könnyen meg lehet hozni. Ezért kötelessége azt javasolni. e. / Putnik Miksa pécskai tiszttartó javaslata szerint lovas malomnál a telek után évi 2 ft, az őrlési jog után 8 ft ezüstben a bér. Ez elfogadhatónak látszik, és javasolja. f. / A borbehozatalt egyedül a kamarai uradalomnak kívánja fenntartani, ad kJ Pitvaros pusztára vonatkozóan g./ alatt nyert elintézését. Az ad és az arab számokkal jelölt fejezetek rávilágítanak arra, hogy a helyi viszonyok miként segítették elő, mikor hátráltatták vagy tették lehetetlenné a kertészetek létesítését. Egyben mutatják az ügy előrehaladásának mértékét. ad 1./ A csatádi kerületben a Szilas pusztán 1842 októberében megszűnt Németszentmihály szerződéses község bérlete. Ennek a pusztának fele szántható föld, mely alkalmas a dohánytermelésre. Ambrózy br. arra törekedett, hogy ezt a pusztát a németszentmihályi német telepeseknek adja bérbe dohánytermesztésre, de ezt ők határozottan visszautasították. A telepes község magatartásának okát vizsgálva megállapította, hogy a Temes megyében lévő Oláhszentmihály überlandjaiból fél telepességgel dotálták őket. Ugyanakkor a Torontál megyében fekvő közeli Szilas pusztából Oszuszky csatádi kerületi mérnök révén ugyancsak fél telepességi földet juttattak. Mivel ezen intézkedés alapját nem az udvari kamara rendelkezése képezte, meg nem engedhető önkényeskedés volt, még ha jószágigazgatósági rendelet alapján készült is, mert ez az urbarializációs szándék első lépéseként értelmezhető. A régebbi tárgyalási aktákból kimutathatók olyan törekvések is, hogy Jankahidán lakó illírekkel és oláhokkal kívánják Szilas pusztát benépesíteni. Németszentmihály német lakossága, támaszkodva az eddig élvezett kedvezményezettségükre, nem volt hajlandó a feles dohánykertészség feltételeit elfogadni, másrészt az udvari leirat megjelenése után is Jankahida illír és oláh lakossága szenvedélyesen követelte, hogy velük népesítsék be Szilas pusztát. A jankahidaiak követeik útján havonta megkeresték br. Ambrózyt, míg ki nem jelentette nekik, megkapta az utasítást dohánykertészségek létesítésére. Őket azonban dohányosoknak nem fogadja fel, mert közismert lustaságuk miatt dohánytermesztésre véleménye szerint nem alkalmasak. Nem akarja nemzetiségüket vagy vallásukat ezzel meg-