Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

VIII. A SZERZŐDÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK

sérteni, ha nem elégszenek meg ezzel a kijelentéssel, jogukban áll magasabb helyhez fordulni. Szilas puszta felmérésével Ambrózy jószágigazgató a szigorú becsületességéről ismert facseti segédmérnököt bízta meg, aki a területről teljesen új térképet rajzol, melylyel rövidesen elkészül. Az ideiglenes kimutatásából látható, hogy a szántható területek dohánytermesztésre alkalmasak. Ugyanezt igazolják a magyarszentmártoni dohánytermelők, a szajáni kertészek — akik Bánátban a legjobb dohánytermesztők — beadványai, melyben Szilas pusztát kérik dohánytermesztésre, szintúgy Keresztúr is, akik kizárólag ebből a művelési ágból élnek. A temesi jószágigazgató szívesen kötött volna velük szerződést, bár ajánlataik a legfelső utasításnak nem mindenben feleltek meg. Azonban tudatosan időt akart adni Németszentmihálynak, hogy jobb belátásra jutva vállalják a dohánytermesztést. Ők ehelyett panasszal fordultak Magyarország nádorához. Ezért azután meggyőződött arról, hogy ezektől az emberektől nem lehet a dohánytermesztést elvárni. Amikor a dohánykertészség létesítésének tervét nem adja fel, ugyanakkor azt sem kívánja, hogy Németszentmihálytól vonják meg a létezéséhez szükségeseket és ezáltal károsítsák azt az elemet, melynek Bánát jelenlegi virágzását köszönheti. Ez ügyben a következő javaslattal él: 1./ A németszentmihályiakkal 6 évre újítsák meg a szerződést a jelenlegi feltételek mellett, az eddig fennállott fizetési feltételekkel arra a területre, melyet Oláhszentmihály überland földjeiből szerződésileg birtokolnak. 2.1 Szilas pusztából azt a 640 holdas területet, melyet korábban is béreltek, holdanként 3 ezüstforintos bérleti díj ellenében ismét 6 évre kapják meg bérbe, de nem fél telkekre osztva, hanem az egész község egy tagban. 3./ A magyarszentmártoniaknak 100 házból álló dohánykertészség létesítésére 1200 hold szántót adjanak, házanként 3 hold feles dohánytermesztési kötelezettséggel, a többi szántóért 3 ezüst ft-ot, a később juttatandó rétekért, legelőkért 2 ft-ot fizessenek. Magyarszentmárton a régi szerződésével bírt földet kapja meg az új telepítéses szerződéssel is, azonos időtartamra, azaz 15 évre, dohánytermesztési kötelezettség nélkül. Reméli, Magyarszentmárton megköti a szerződést, nyilatkozatukat Ambrózy óráról órára várja. Ajánlatukat akkor sem kell elvetni ha csak 2 és fél holdon vállalkoznak dohánytermelésre. 1843. május 2-án a helyszínen tartott velük megbeszélést Ambrózy, amikor arra kérték, hogy a Béga csatorna másik oldalán fekvő Szilas pusztához, a Szilas puszta elején, ahol mind a két part a magyar kamara birtokában van, kocsival járható híd létesíttessen. Minthogy a híd a kamarai terület jobb összeköttetését szolgálná, ami a kamarai terület érdekében áll, a hozzá szükséges fát a kincstári erdőkből lehetne venni, a híd megépítése nem volna költséges. Ezt a kérdést Ambrózy br. támogatja. Szilas pusztából a németszentmihályiak és magyarszentmártoniak részére történt kiutalás után a visszamaradó réteket és legelőket bérleti licit alá bocsátják. Az oláhszentmihályi, csebzai, dinnyési, óbessenyői überland, melyeknek bérleti ideje nagyrészt 1843. október végén lejár, dohánytermesztésre nem alkalmas. Az oláhszentmihályi 1300 holdas legelőért, mely holdanként 46 kr-ért volt eddig bérbe adva, a temesi jószágigazgatónak a helyszínen, írásban 1 ezüst ft 30 kr-t kínáltak. Jó ajánlat. El-