Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VIII. A SZERZŐDÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
VIII. A SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI UTOLSÓ SIMÍTÁSOK A 9396/P. P. számú és 1843. február 4-én kelt udvari leirat megjelenése után pontosan 3 hónap múlva 1843. május 4-ről keltezi a 206/elnöki számú jelentését br. Ambrózy. Bevezetőként felsorolja az előbbi fejezetben ismertetett rendelkezés abc betűivel jelölt, az egyes leendő kertészetekre vonatkozó pontjait, majd foglalkozik az eléje tornyosuló akadályokkal, tájékoztat az átalakítandó községek, az érintett hivatalok véleményéről, hangulatáról. 340 Megállapítja, hogy „...a dohánytermelésre vonatkozó intézkedések, melyek a kamarai puszták és überlandok felét érintik, oly nagyszabású, a távoli jövőbe tekinthető energikus rendelkezések, melyek mélyen belevágnak az eddigi igazgatási mód lényegébe, erősen megváltoztatják a birtokok eddigi „status quo"-ját, oly nagy, eddig még alig belátható jövőnek néz elébe, hogy amikor első ízben szóba került és megtárgyaltuk, nem igen tartottuk itt többnek merő ábrándozásnál; és amikor legfelső jóváhagyást nyert, ugyanilyen méretű meglepetést keltett, minthogy sok, különbözőképpen összefonódott érdeket sértett, és Helyi akadályokat teremtett. A közvélemény, az itteni kamarai ügyek eddigi egyenletes, változatlan és szerény menete alapján sem az elhatározás meghozatalát nem tételezte fel a kamarai kincstártól, sem maguknak az intézkedéseknek a megvalósítását nem tartotta könnyűnek, tekintettel a nagy távolságra. A még oly bölcs, de gátló dikaszteriális 341 szokások ellenére azonban a hozott intézkedést melegen felkarolta, és ösztönösen helyesen szorgalmazta. Még olyan megyékben is, ahol az utóbbi évtizedekben hagyományos szokás volt a kamarai jobbágyok támogatása a kamarai uradalommal szemben, akár igazuk van, akár nem, mint pl. Csanád megyében, a közvélemény egyértelműen felemelte szavát a hazai ipar fontos ágának fellendítését célzó dohánytermelési intézkedés mellett." A kamarai birtokon élő parasztság részéről a kertészségek telepítése ügyében a reméltnél nagyobb készséget tapasztalt Ambrózy br., részben makacssága is ütközött, mert egyes túlságosan is kedvezményezett kamarai községek hozzászoktak ahhoz, hogy akaratukat mindig keresztülviszik, mint pl. Németszentmihály, és a parasztok nem egykönnyen cserélik fel a könnyebb búzatermesztést a vesződségesebb dohánytermesztéssel; mások pedig azt remélik, hogy nem tisztességes szándékaikat a megye támogatásával, a kamarai uradalom ellenében véghezvihetik, mint az Kövegy birtok esetében történt. 342 Mielőtt egyesek megválnának az általuk bérelt überlandtól, melyhez, úgy vélik, joguk van, azt hiszik, kéréssel kell fordulni minden fokú hivatalhoz, és minél inkább ked340 MOL E 73. 184. cs. 16. k. 16 750/19-1843. Bánat. Br. Ambrózy 1843. május 4-i keltű és 206/elnöki sz. felterjesztése. (A továbbiakban: Ambrózy 1843. május 4. 206/eln.) 341 Dikaszteriális rendszer: olyan közigazgatási rendszer, ahol a testületek döntenek. 342 Ambrózy 1843. május 4. 206/eln.
