Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Apáti ezért javait így --t is a pápa a csanádi püspöknek adta. Dózsa parasztháborúja idején Báthori István és Csáki Miklós csanádi püspök úri csapatai itt verték le a paraszthad Balogh István vezette elővédjét. 1527-ben Cserni Jovan ~-n vívott párviadalt Csáki Lászlóval. 1552-ben a falut a törökök elpusztították. Az 1561-es dika pusztaként említi. Mintegy 100 év múlva lett újra lakott település. írod.: Borovszky II. 15—17., Etsz. I. 110., FNESz. I. 105., Inczefi 1970. 147., Juhász K. 1941., Kriveczky 1984. térképmelléklet., Maksay 1990. I. 283., MFM. Rég. Napló II. 1910-1927. 327., Révész 1984. (B-H-V) Apáti Zaránd m. (1418, 1561: Apathy) Ma Szabadkígyós községhez tartozik. A falu pontos helye, mint a régészeti adatok bizonyítják, Szabadkígyós - nevű határrésze. A Szabadkígyós 41-42. sz. topográfiai lelőhelyre és azok közvetlen környezetére lokalizálható. Az itt haladó ~-ér két partján Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek utalnak a település fennállásának időszakára. A lelőhelyeken házfoltokat is meg lehetett figyelni a szántásban. A templom a 41. sz. lelőhelyen, az említett ér nyugati partján, a legkiemelkedőbb ponton állt. Ezt Huszár Mátyás 1822. évi térképe is feltünteti. Egykori épületének és a körülötte lévő temetőnek a helyét napjainkban már csak egy világossárga színű, agyagos foltban kiszántott habarcs- és tégladarabok, valamint embercsontok mutatják. 1965-ben a temető nyolc sírját tárták fel. Az egyik sírból késő középkori bronz karikagyűrű került elő. A falu annak idején apátsági birtok volt, s az - település név tulajdonképpeni értelme ily módon: 'apáté'. A birtoklást már a XI. században kezdték az -i képzővel kifejezni, amelynek eredete azonos az -é birtokjellel. 1418-ban Maróthi birtokként Fazekasegyház és Medgyesegyház között említik. Ez idő tájt került a Maróthiak birtokába zálogjogon. 1451-ben Maróthi László és János özvegye Czibak Mihály fia Jánostól, valamint Mihály fia László fia Oszvaldtól és Sztári Imre fiaitól: Alberttől és Ferenctől megvásárolják, és a gyulai plébániának adják. 1511-ben Brandenburgi György is megerősíti a plébánost javadalmában. 1552-ben a gyulai várhoz csatolták. 1559-től 1566-ig ismét a gyulai plébános birtokolta. 1561-ben a gyulai várhoz tartozónak tüntették fel 8 adózó, több szegény és puszta telekkel. Lakosai állattenyésztésből és földművelésből tartották fenn magukat, feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: EtSz. I. 110., FNESz. I. 652., KáldyNagy 1982. 26. 196-197., Kálmán 1973. 162., Maksay 1990. II. 1016., Márki I. 222., MRT. IV/4. Szabadkígyós 41. sz. lh.. Rég. Füz. 19 (1965) 76., Somogyi 1913. 105-106., Szatmári 1987/a. 341.jegyz. (B-H-Sz) Apáti Zaránd m. (1415: Apathy) Szentanna (Sintana) keleti részén feküdt. 1415-ben Palotai Czibak László fiai: Mihály és János Apáti másképpen Gyulai Imrével úgy egyeznek meg, hogy - birtokot felefele részben egymás között megosztják.