Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Arad Gyulai Imrének jutott a Chemelwerme nevű veremtől a Szent Miklós kápolnáig terjedő rész. Területe régészetileg nem kutatott. Névfejtését lásd az előző szócikkben. A két Zaránd megyei esetében, mivel birtokosaik azonosak, nem kizárt, hogy egy településről van szó. írod.: Káldy-Nagy 1982. 327., Márki I. 222. 344-345. (B-H-Sz) Apor Csongrád m. (1332: Opur; 1332-37: Opir; 1415: Apor) A Tisza jobb partján a mai Mindszent mellett feküdt, később Mindszent határába olvadt. Régészeti terepbejárással nem sikerült a helyét biztosan azonosítani, de nagy valószínűséggel a község Tisza-parti részén kell keresnünk. Itt a Kápolna utcában még a múlt században láthatók voltak egy templom romjai, melynek a helyét még ma is téglatörmelék jelzi. Közelében földmunkák során több ízben melléklet nélküli sírokra találtak, ami a középkori templom körüli temető létére utal. A területen régészeti kutatás nem folyt. A falu neve a magyar puszta személynévből, az Apor-ból keletkezett magyar névadással. Az illető személy feltehetőleg a falu alapítója, birtokosa volt. Magának a személynévnek az eredete vitatott. 1332-ben királyi ember nevében tűnik fel. Ha azonosítható Opir nevével, papja 1332—37-ben 2 márka jövedelemmel rendelkezett. Lakói 1411-ben hatalmaskodásban vettek részt. 1415-ben mint Pósafí birtok szerepel, 1467-ben ugyancsak. A vásárhelyi náhijéről felvett 1560-as török defter 10 adózót említ —ról, ám az 1561es dika már pusztának mondja. Később a neve önállóan nem fordul elő. írod.: Cs. I. 679., FNESz. I. 104-105: Aparhant., Kristó—Makk —Szegfű I. 75., Szalontai 1992., TF. I. 892., Vass 1980. 31-32. 43., ZsO. III. 303. 758. sz. (B-H-V) Arad Arad m. (1131-41-re Arad, Vrodi; 1177: Orod; 1241: Orodinum; 1329: Orod; 1561: Orod) A középkori - (Orod) a mai várostól 7 km-re a mai Glogovác (Vladimirescu) helyén állt. - város bölcsője körül a múlt század eleje óta széles körű vita alakult ki, ugyanis a mai Öthalom-Glogovác (Tudor Vladimirescu) határában lévő hatalmas bazilika-romokat Bizerevel is azonosították. A XVII. századi osztrák katonai térképek azonban vitán felül ide teszik a régi Aradot („veterum Orod"). Ezt az ásatások is igazolták. 1967-től kezdve az aradi múzeum munkatársai nagyarányú ásatásokat végeztek, s ennek eredményeképpen a romok közelében egy közel 2 ha területű trapéz alakú, két periódusú gerendaváros sánccal erősített X—IX. századi földvár nyomaira bukkantak. Az első periódus VIII—IX. századi román keltezése és Gálád „ősromán" vezérhez kötése nem igazolható. A bazilika körül előkerült a régi Árpád-kori castrum és a temető Orseolo Péter és I. Géza kori pénzekkel. Bár személyére közvetlen utalás nincs a forrásainkban, mégis valószínűsíthető, hogy I. István király Ajtony legyőzése után Csanád egyik alvezérét egy Orod vagy Arad nevű egyént ültethetett is-