Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csura században is fennállt, 1561-ben a Majsai (Massai) család bírta 5 portával. A defterek szerint magyar és dél-szláv lakossága 1567-ben 20, 1579-ben 28 adófizetőből állt, akik 5095 ül. 7000 akcsét fizettek. írod.: Cs. I. 729., Káldy-Nagy 1982. 332333., Kovách, Kézirat 53., Maksay 1990. II. 1017., Márki I. 227., TESz. I. 573., ZsO. II/l. 5125. sz. (B-H-Sz) írod.: Cs. I. 769., FNESz. I. 76: Alsócsóra. I. 341. 347., Kristó-Makk-Szegfű II. 15., Márki I. 198. 295. (B-H-Sz) Csura Arad m. (1399: Chura; 1449: Chwra) Szabadhely (Simbáteni) ternovai határrészén állt. Más neve Ternova (Tirnava) (1668) és Csuraszombat. Pontos lokalizálásához régészeti adatokkal nem rendelkezünk. A helynév eredete bizonytalan. Talán leginkább a román cioara tkp. 'varjú' főnévvel hozható kapcsolatba. Hasonló hangzású falunévvel találkozhatunk 1462-ben: „Chorra alio nomine Warywpathaka", mely azonos a későbbi Alsócsóra faluval. Évszázadokon át több birtokosa volt egyszerre. 1365 és 1449 között a bizerei apát birtokai között bukkant fel neve. A XIV. század végétől oklevelek bizonyítják, hogy itt élt a Churai nemesi család. 1399-ben Churai Péter fia Miklós Kasa-n hatalmaskodott. 1399-ben Maróthi János macsói bán is birtokos ~-n, amelyet nővérének, özv. Patócsi Miklósnénak adott. 1449-ben Patócsi Miklós is birtokos itt. 1543-ban Patócsi Ferenc ~-i birtokát Móricz Péternek adta. --na templomosoknak majd a johannitáknak konventje működött. Csurai Mihály 1524-ben a bécsi egyetemen tanult.