Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)
LEXIKON
D Délegyház Csanád m. (1274: Daal; 1555: Dalegyhaz; 1561: Daal Egyház) A középkori település központja és a nagyobbik része a Dáliér déli partján (Makótól kelet-északkeletre), kisebbik része az ér északi partján állt. A régészeti terepbejáráson kb. 250 m hosszan jelezték a felszínen az Árpád-kori és késő középkori leletek a falu kiterjedését, ill. téglatöredékek talán a templom egykori helyét. Régészeti kutatás a területen nem folyt, de már korábban is került be innen a Móra Ferenc Múzeumba néhány lelet. Az eredetileg Dál helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, s mint ilyen, régi birtokosától vette a nevét. Az alapul szolgáló személynév szláv eredetű. A Csanád nembeli Makófalviak és Telegdiek osztozásakor 1274-ben az utóbbiaknak jutott. Feltehetően a tatárjárás idején elpusztult, majd újratelepült. A csanádi káptalan birtoka lett. Az 1550-es évek elején a török pusztításoktól lakói sokat szenvedtek. 1555-ben Olcsárovics Demeter szerezte meg. 1561-ben Olcsárovics birtokaként 10 portáját vették fel a dica jegyzékbe, 1579-ben a defter szerint 19 magyar adózója volt. A 15 éves háború idején, 1596-ban pusztult el. írod.: Borovszky II. 125—126., CSMÉ. I. 149., FNESz. I. 352., Káldy-Nagy 1982. 27. 397., Maksay 1990. I. 284., TF. I. 854. (B-H-V) Dama Csongrád m. (1266: Dama) Sód és Vásárhely között feküdt. 1266-ban a Bor-Kalán nembeli Pósa fia Nána ispán a margitszigeti apácákra hagyta, de nem került az utóbbiak birtokába. Neve többé nem fordul elő. - helynevünk puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Maga a Dama : Doma személynév a Dámján : Dómján személynévnek is és a Domokos személynévnek is lehet a kicsinyítő - becéző alakjaírod.: FNESz. I. 381., Hajdú 1974. 63., Kálmán 1973. 63., TF. I. 894. (B-H) Dancsház Csongrád m. (1453: Dancsház; 1472: Danchhaz) Szentes környékén feküdt közelebbről nem lokalizálható helyen. Szentestől északra, a kistőkei vasútállomástól is északra kb. 1 km-re, a Tőke-ér magaspartján igen sok Árpád-kori cserép jelezte egy egykori település helyét. Mivel a XVIII. századi térképeken Dánegyházának, később Dánházának nevezik ezt a területet, Kovalovszki Júlia azonosította vele az általa itt talált települést. A Szentes környéki földrajzi nevek vizsgálata során Zsíros Katalin felvetette, hogy ez a Dánháza talán azonos lehetett az egykori Dancsházával. Szentes - Kistőke - Dánháza lelőhelyről egyébként egy XIV—XV. századi szórvány vas sarkantyút őriz a Magyar Nemzeti Múzeum. 1453-ban Hékédi Anna Sári Pétert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta. A neki adományozott birtokok sorában található a - nevű puszta. 1472-ben ugyancsak pusztaként