Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csenkeörvénye Csaphegyese 1. Csapegyház (Békés m.) Csapszeg 1. Csapegyház (Békés m.) Csató-Kamarás Csanád m. (1483: Chathokamaras; 1553: Chyatho Kamoras; 1561: Chyato kamarás) Mezőhegyes, Tompa és Mezőkovácsháza között feküdt. A település pontos helye régészeti lelőhelyekkel még nem azonosított. Valószínűleg a Mezőhegyestől északkeletre, keletre elterülő Kamaráspusztán, vagy a Tótkomlós és Battonya között haladó Aradi-út mellett lévő csatókamarási határrészen keresendő. A falunév Csató- előtagja személynév (családnév), feltehetően az alapító birtokos nevét őrzi. A kamarás utótag nevére az alábbi magyarázat lehetséges: a magyar kamara 'fontos tároló épület' főnév -s képzős származéka. A középkori Csanád és Arad megye határán feküdt. Elődje egy nagyobb kiterjedésű Kamarás nevű terület lehetett, amelyen később több Kamarás utótagú települést alapítottak. A Pakosi (Paksi) család kezén tűnt fel 1483-ban. Paksi László és Pál 1000 Ft-ért eladták Lindvai Bánffy Miklósnak. A Bánffyaktól a Telegdiek vásárolták meg a birtokot. Az 1550—52-es Maros-völgyi török hadjáratok után 1553-ban mindössze négy porta tudott adót fizetni. 1557—58-ban 22 házat írtak össze benne magyar lakosokkal. 1559-ben Bán Gáspár volt a bíró. 1561-ben Székely Márton a falu birtokosa, neki 17 portája volt. Az aradi náhijébe sorolt falu 27 családja 1567-ben 6840 akcse, 1579-ben 11 710 akcse adót fizetett. Miután Székely Márton örökös nélkül esett el Gyula ostrománál, a település ismét a Telegdieké lett, azonban nem sokáig bírták, mert a 15 éves háború idején (1596) elpusztult. Többszöri újratelepítése sikertelenül végződött. írod.: Borovszky II. 103-105., Cs. I. 698., Káldy-Nagy 1982. 82—83., Maksay 1990. I. 283. (B-H-Sz) Csege Arad m. Arad közelében feküdt. 1518-ban és 1528-ban Csályai és Dóczi birtok volt. A falu (ha az volt) neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév alapja a magyar cége 'vízrekesztés, halfogó rekesztek' jelentésű szavunk. Írod.: Fehértói 1983. 76-77., FNESz. II. 649: Tiszacsege., Kálmán 1973. 154., Márki I. 302., SzabSzatm. 39., TESz. I. 490. (H-K) Csenkeörvénye Arad m. (1256: Chenkeeureme; 1323: Chenkewereme) Aradtól nyugatra feküdt. A helyével kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév Chenke előtagja személynévi eredetű. A birtokos személyraggal ellátott -örvénye 'vízforgás, forgó, mélyvíz' jelentésű utótag arra utal, hogy az adott vízforgó és az ott esetleg kialakult falu közvetlenül a Maros folyónál helyezkedett el, feltehetőleg megbízható, jó halászó hely volt. A Csanád nemzetség birtokaként 1256-ban a Telegdiek kapták. 1319-ben Telegdi Csanád és test-