Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)
LEXIKON
Csente véreinek birtokaként szerepel. Hogy lakott hely volt-e vagy nem, ma már nem dönthető el. írod.: Cs. I. 768., Fehértói 1983. 79., TF. I. 174. (B-H-Sz) Csente Zaránd m. (1438: Chente; 1480: Chenthe; 1561: Centhe). A mai Csente (Cintei) középkori elődje. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti emlékanyag hozzá nem köthető. Bár közvetlen, megnyugtatóan azonosítható adatunk nincs róla, a korai magyar helynévadás szokásait ismerve úgy véljük, hogy a falu neve feltehetőleg puszta személynévre vezethető vissza. 1361-ben tűnt fel családnévben (Andreas de Chenthe). 1396-ban említik először possessio-ként. 1410-ben és 1438ban a szomszédos településekkel kapcsolatosan került lejegyzésre neve. 1480-ban a határában az Érhát nevű helyet jegyezték fel. 1510-ben a Dócziak birtoka volt. 1561-ben a nemesek birtokolták, tehát köznemesek települése lehetett, 12 portáján Vida Márton, Erdőhegyi György és Erdőhegyi Benedek fiai, valamint Zalai Albert és Sárközi Gábor osztoztak. 1567-ben 35, 1579ben 34 magyar adófizetőjét jegyezték fel a defterekben. 1728-ban még református gyülekezete volt, az úrbérrendezéskor lakossága már teljesen román. írod.: Cs. I. 728., Fehértói 1983. 80. 85., FNESz. I. 318., Márki I. 226., Somogyi 1913. 156-157. (B-H-Sz) Cserealja 1. Cserfalva (Arad m.) Cserenegyház Zaránd m. Nevéből következően korábban falu állt a helyén, amely Simándtól (§imand) délkeletre helyezkedett el. Hozzá kapcsolható régészeti adatunk nincs. Mivel a falunévről nincs korai okleveles adatunk, csak feltételezzük, hogy eredeti írásos alakja Chereneghaz lehetett. Ez esetben pedig a helynév előtagja a magyar cserény szavunkkal azonos, melynek elsődleges jelentése 'vesszőfonadék, vesszőfonadékból készült tárgy'. Ez a tárgy jelenthetett épületet, akár kis templomot is, amelynek az alapja (a falai), anyaga eredetileg vesszőfonadék volt, amit aztán besároztak, bemeszeltek. Erre a kis templomra utal az -egyház utótag. (Jelen esetben tehát nem valószínű, hogy a település csak a falupusztulás után kapta volna meg az egyház utótagot). A helynév szláv eredeztetése pl. szerb-horvát Cerin, szlovén Cerín, cseh Cefeny kevésbé valószínű. Az 1567-es és 1579-es defter szerint a szomszédos falvak lakosai művelték területét. 1579-ben a temesvári mírmírán hász-birtokához tartozott. írod.: FNESz. I. 320-321., Káldy-Nagy 1982. 346., TESz. I. 508. (B-H-Sz) Cserép(egyház) Zaránd m. (1326: Chereep; 1473: Cherepeghaz) Székudvar (Socodor) és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között, Bökény (Buchin) táján feküdt. Pontos helyét nem ismerjük, régészeti jellegű információink nincsenek róla. A falu neve puszta sze-