Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bozzástelek pád-korban egy nagyobb határú Bozos nevű település létezhetett, amely a tatárjárás idején elpusztult, emlékét egykori templomának maradványai és a név őrizte meg. A földterület egy másik részén települt újra Bozos falu. írod.: Cs. I. 739., GyO. 10., Márki I. 225., SzabSzatm. 13. (B-H-Sz) Bozzás Csanád m. (1421: Bozyas; 1561: Bozzas) Nagylaktól északra feküdt, a nagylaki uradalom részeként létezett. Az egykori település valószínűleg a Csanádpalota 25. 35. 62. 65. 73. sz. topográfiai lelőhellyel azonosítható, ahol Árpád-kori és késő középkori leletanyag gyűjthető. A falu központja a 62. sz. lelőhelyen lehetett, templomhelye is itt található. Ezt kiszántott embercsontok, középkori téglák és márványdarabkák jelölik. Közelében III. Béla király érme került elő. Bizonyosnak tartható, hogy e lelőhelyhez köthető ezenkívül az a 27 sír, amelyet az 1930-as évek elején találtak útépítés közben. A földmunkálatok során került elő pl. Kálmán király ezüstdénárja, egy bronz pecsétgyűrű, egy bizánci típusú, Mária vagy Krisztus alakjával díszített ereklyetartó bronz mellkereszt, egy ép Árpád-kori fazék, karperec és néhány S-végű karika. A kb. 700x300 m-es területen megfigyelhető Árpád-kori és XIV—XVI. századi cseréptöredékek, nagy kiterjedésű falura utalnak. Az innen származó III. Béla érem pedig ugyancsak azt bizonyítja, hogy az első okleveles említésnél biztosan korábban kezdődött a falu élete. A lelőhely érdekessége továbbá, hogy a II. József-féle katonai felmérés ezen a helyen sáncot jelöl „Alte Schanz" felirattal, melynek nyomait napjainkban már nem lehet határozottan megállapítani. Nevét a határában burjánzó sok földi bodzától vette. A helynév alakját tekintve tehát ennek a falunak a neve is a bodza növénynév -s képzős származéka. 1421-ben a nagylaki Janki család utolsó tagja, János a Csákiakra hagyta. Mégsem lett az övék, mert 1427-ben Zsigmond király Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. 1460 körül Mátyás király adományozása folytán a nagylaki uradalommal együtt - is a Jaksicsok kezébe került. A török Maros-völgyi hadjáratai során 1551—52-ben elpusztult. 1557— 58-ban újra települt. Az 1561-es összeírás azonban ismét üresnek mondja. Birtokosa ekkor Forgách Simon volt. írod.: Borovszky II. 65—66., Káldy-Nagy 1982. 197-199., Krassó III. 295-297., Maksay 1990. I. 283., MFM. 10/1934., MFM. NumAd 80-84., Oláh 1938. 28., Oláh 1985. 67., Szatmári 1984. 26-27. 34—35. 54-57. 5666. 130. 133-139. (B-H-Sz-V) Bozzástelek Zaránd m. (1418: Bazyastelek) Sikló (§icláu) és Ottlaka (Grániceri) környékére lokalizálhatjuk. Pontos helyét azonban nem ismerjük, régészeti adatokkal nem rendelkezünk területéről. A falunév előtagjáról Bozzás - Bodzás már fentebb szóltunk. A -telek utótag esetünkben, nagy valószínűséggel az 'elpusztult faluhely, a puszta telek' jelentéssel bír. (A -telek utótaggal kapcsolatban 1. a Borostelek címszót.) 1418-ban Maróthi