Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bő János bán azért tiltakozik a csanádi káptalan előtt, mert Jakab fia Miklós és a többi soklyói nemes - nevű birtokát háborítják. További említése nem isme­retes. 1722-ben mint Botos puszta 5 el­hagyott telekkel szerepelt a kamarai összeírásokban. írod.: Cs. I. 728., GyO. 10., Kovách, Kézirat 46., Márki I. 225. (B-H-Sz) Bő Csanád m. (1232: Beu) Szemlaktól (Semlac) északra lokalizálható. Rá vonatkozó ré­gészeti adatunk nincs. A korabeli tele­pülés neve puszta személynévből kelet­kezett magyar névadással. Korai sze­mélyneveink csoportjába tartozik, me­lyek egy része török eredetű. Ilyen ne­veket a Magyarországra telepedett be­senyő és kun urakon kívül a magyar vagy a magyarrá lett nemzetség tagjai is viseltek. Az alapul szolgáló személy­név származását tekintve azonos a török eredetű bág : bag közszóból lett magyar bő köznévvel. Később személy­névként is használták. 1232-ben egyik része várjobbágyoké, a másik része várföld volt, amelyet II. András király juttatott a Csák nembeli Miklósnak. Béla herceg elvette Miklóstól, de a király 1232-ben visszaadta. 1754-ben Bőtelek néven mint puszta Szemlak tartozéka volt. Feltehetően a tatárjárás idején néptelenedett el. írod.: Bárczi 1951. 130., Borovszky II. 67., FNESz. I. 248., Kristó-Makk-Szegfű I. 68., SzabSzatm. 127., TESz. I. 356., TF. I. 850. (B-H-Sz) Bökény Csongrád m. (1-266, 1276: Buken; 1561: Bokeeny) A Bár-Kalán nembeli Pósa fia Nána birtokait, köztük Bökényt a margitszi­geti apácákra hagyta. Ma már nem dönthető el, hogy a Szentestől északra fekvő község Cserebökény középkori elődje volt-e, vagy az 1559-ben lejegy­zett, Csongrádtól délkeletre a Tisza mellett fekvő Bykyntheu-val azonos. Személynévi előfordulását 1138/1329­ből ismerjük Buken alakban. Mező András szerint a név eredete tisztázat­lan, bár az ótörök származása nagymér­tékben feltételezhető. Hogy ez egy tö­rök Bök személynév magyar tovább­képzése-e, esetleg a török bük 'erdő, sűrűség, bozót' jelentésű szóra vezethe­tő-e vissza, nem tudható. Egyesek sze­rint ez a név egy 'erdős domb, domb­hát' jelentésű török szó származéka. Szentestől északra, a - határrész köze­léből (de a Körös keleti oldaláról) szór­ványos X—XI. századi leleteket (S­végű hajkarikák, aranyozott vörösréz bronzfeszület, sarkantyú, edény) vala­mint ugyancsak szórványos késő-kö­zépkori leleteket is ismerünk (Zsig­mond-kori sarkantyú, XVI. századi zabla, vaspatkó töredéke, buzogány­fej). A régészeti terepbejáráson azon­ban ezek ellenére nem sikerült a közép­kori település helyének meghatározása. (Talán a Köröstől nyugatra? — nem történt még terepbejárás.) A falunév magyarázatára 1. a fentebbi - szó­cikket. Bökénynek, amely a XVI. szá­zadban a nagyobb települések közé szá­mított. 1560-ban a defter szerint 45 adózója volt, 1561-ben 33 portáját írták össze, amelyek Saffarith János, Muth­noki István, özv. Vass Lászlóné, özv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom