Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

János Bécsben. A Losoncziak hosszú időn át ~-n tartották rezidenciájukat. 1552-ben is említik, és a XVI. század második felében több alkalommal meg­nevezik várát, amely 1561-ben Loson­czi Istvánné birtoka volt 30 helységgel és 148 portával. A települést mezővá­rosként említik. írod.: Bánffy okit. I. 142-145., Cs. I. 733., Doc. Trans. I. 64., Gerevich 1938. 145. CXVII. tábla 3—4., Glück, Kézirat 95. No. 2., Kandra 1887. 433., Kovách 1995. 34., Maksay 1990. II. 1019. 1024., Márki I. 128-129., Somogyi 1913. 113-116., Tonk 1979. 270. (B-H-K-Sz) Borosmegyer I. Megyer (Zaránd m.) Borostelek Zaránd m. (1561: Boros Thelek) Garba pusztája, később Apatelekbe (Mocrea) olvadt. Hozzáfűződő régészeti adatunk nincs. 1493 és 1561 között sorolják fel a for­rások. 1559—60-ban bírájaként Deák Ferencet (Franciscus Litteratus) emlí­tették. Bortermelő falu volt. 1561-ben 16 portáját az egri püspök bírta. Ugyanitt Szinthe Jánost szegényként említi az összeírás. A XVI. században a borosjenői vár birtokai között is szere­pelt. A falunév Boros- előtagja a bor­termelő vidékre utal, míg a -telek utó­tagnak a régi magyar nyelvben 'szán­tásra alkalmas, trágyázott föld; szállás, település; elnéptelenedett, elhagyott, puszta település; elpusztult faluhely' je­lentése is lehetett. írod.: FNESz. I. 426: Erdőtelek., GyO. 324., Maksay 1990. II. 1017., Márki I. 250., Márki II. 98. 159. Botszardotja 1. Battonya (Arad, Csa­nád m.) Bozos Zaránd m. (1418: Bozas; 1488: Bozos) A mai Medgyesbodzás határában állt. Más vé­lemény szerint Ottlaka (Grániceri) és Sikló (§icláu) között feküdt. Lokalizá­lása nem megoldott. Pontos helyét nem ismerjük, így egyértelműen hozzá köt­hető régészeti lelettel sem rendelke­zünk. Határában volt Bozosegyház (1. ott). A település neve a bodza növény­név -s képzős származéka. Vagyis olyan helyet jelölt, ahol sok volt, bő­ven termett a bodza. 1418-ban Maróthi János tiltja a szomszédokat az elfoglalá­sától. 1488-ban a ~-i jobbágyok részt vettek a Földeák ellen intézett támadás­ban. 1561-ben Hennyei István 8 adózó és több szegény portát bírt ~-on. Az 1567-es defter 46, az 1579-es 47 adó­zójának a nevét örökítette az utókorra. 1597-ben ismét pusztaként szerepelt. Többé nem telepítik újra. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Cs. I. 739., FNESz. II. 113., Kovách, Kézirat 46., Maksay 1990. II. 1017., Márki I. 225., Somogyi 1913. 179., TESz. I. 320. (B-H-Sz) Bozosegyház Zaránd m. (1418: Bozoseghaz) Bozos közelében állhatott. Egyértelműen vele azonosít­ható régészeti lelőhelyet nem ismerünk. Bozos falu a lakóhely elnéptelenedése után kapta az -egyház utótagot. Az egy­ház szó legtöbbször a tatárjáráskor már templomos helyként elpusztult falvak korábbi nevéhez csatlakozott. Az Ár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom