Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Belső-Csálya 1516-tól egy közvetett adatból tudunk a Szűz Mária kápolna létezéséről. Egyes adatok szerint 1523—1552 között Ozorai Imre volt az első helybeli protestáns lelkész. A gyulai uradalom 1525—6. évi adójegyzékben már utcáit és városrészeit is említik: Forrozegh, Malomzegwcza, Banhydwcza, Bayvivo, Howazo. Ekkor a város déli szélén két malom volt, az egyiket hatos-nak nevezték, és volt kylew-je is, a másik pedig Szent Pál-ról volt elnevezve, nyilván azért, mert a város azonos nevű részében feküdt. Az 1567. és 1579. évi török adóösszeírások szerint a két egymással szemben lévő malomban összesen 8 kerék (kő) működött, és évi adója 400 akcse volt. 1566-ban Gyula elestekor került török uralom alá, de már 1558-ban is fizetett adót. 1584-ből van az első adatunk arra, hogy ~-en törökök is vannak. A zsoldlajstrom szerint 238 katona volt 1590—91-ben a ~-i palánkban, melynek falai között valószínűleg kis török mecset is állott. 1595ben október 24-én Ömer gyulai szandzsákbég a palánkot felégette, ágyúit Gyulára vitette. 1596 tavaszán pedig a tatárok dúlták fel. írod.: Bácskai 1967. 432-456., Banner 1970. 5-30., BO. I. 80-84., BO. II. 202. 210., Borovszky I. 296. 447., Df. 267279., Dl. 16555. 37587. 37589. 37657. 37791. 37873. 45246. 71213-5. 74646., Fehértói 1983. 45., FNESz. I. 185., Fügedi 1972. 341—342., Gerelyes 1980. 102—110., Gerelyes 1982. 39—47., GyO. 3-8. 24—25. 42. 56—58. 87. 92-94., Jankovich 1980. 183-193., Káldy-Nagy 1982. 163., Karácsonyi I. 187. 258., II. 27-34., Kristó 1981. 18-20., MRT. IV/3. 1/1. 1/224. 1/226., TF. I. 503., Velics-Kammerer 1886. 370. 378., Velics—Kammerer 1890. 203. (H-J) Belesz Csanád m. (1555, 1561: Belez) Neve feltehetően a szláv blizu szóból alakult, ami 'mellette levőt, közelesőt' jelent. A falu neve minden bizonnyal szláv eredetű, vö. pl. az orosz bliz 'közel' szót, és mint ilyen a valamihez viszonyított közelségre utal. Apátfalvától északra, a Beleszi dűlőben lévő nagyobb magaslaton a múlt század végén középkori falu templomának helyét feltételezték, mivel ott szántáskor köveket találtak. A halom közelében, az egykori Belezi-ér mindkét partján megtalálhatók a település nyomai, melynek életét a felszíni leletek a XIV—XVI. századra jelzik. Az egykori falu közelében, az érparton még ma is áll egy monolit kőkereszt, amelytől nem messze XVI. századi sírok kerültek elő. Ez utóbbiak a középkori falu temetőjének helyét bizonyítják. Nevének első lejegyzésekor, 1555-ben már pusztaként említik. Egyik fele a Csanádi püspöké, másik fele a csanádi káptalané volt. Az 1561es dika üresnek mondja, az 1580-as defter szerint 8 adózója volt. A 15 éves háború idején elpusztult, de a XVII. században újratelepült, majd ismét elnéptelenedett. írod.: Borovszky II. 50-52., FNESz. I. 189: Belezna., Kriveczky 1984., Maksay 1990. I. 283., Révész 1984., Trogmayer 1980-81/1. 91—94. (B-H-V) Belesz 1. Belesz (Csanád m.) Belső-Csálya 1. Csálya (Arad m.)