Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Bárd 1561-ben Erős Mihály és nemesek birtokaként jegyezték fel nevét, ám ekkor mint pusztát említették. 1567-ben 16, 1579-ben 22 adózóját vették számba a defterdárok. írod.: Káldy-Nagy 1982. 353., Kálmán 1973. 157., Kristó 1976. 50-57., Maksay 1990. II. 1016., Márki I. 223. 368. (B-H-Sz) Barát 1. Baroch (Zaránd m.) Barázdafok Zaránd m. (1418: Barazdafoka) Az oklevél birtoklistája szerint Gyulavári, Várajt és Kevermes között állhatott. Helye régészetileg nem azonosítható, közelebbről nem határozható meg. 1418-ban Maróthi János tiltja használatától Gerlai Ábrahámfi Lászlót és másokat. Neve a forrásokban többé nem fordul elő. esetében feltehetően határnévről van szó. írod.: Cs. I. 748., GyO. 10. (B-H-Sz) Barc Csanád m. (1312: Barchkasa; 1408: Barch) Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza partján állt. Emlékét ma a Barci-rét neve őrzi. 1895-ben Varga Antal, a hódmezővásárhelyi Ref. Gimnázium tanára ásatott a falu területén, ahol mészkő- és téglatörmeléket talált, amely jelezte az egykori település templomának helyét, valamint embercsontok utaltak a templom körüli temető létére. Az ekkor talált leletanyagot Széli Márta már Barc faluhoz kötötte. 1934-ben Török Gyula ásott itt, majd 1935-ben Banner János tárt fel 45, kora Árpád-kori sírt. A leletanyag (Salamon és I. László érme, S-végű hajkarikák, gyűrűk, állatfejes karperec stb.) bizonyítja, hogy a falu élete a XI—XII. században kezdődött. A felszínen az Árpád-kori település szórványos nyomai ma is észlelhetők, bár a falu centrumát a gátjavítással kapcsolatos földmunkákkal valószínűen elpusztíthatták. A régi Barc helynevünk valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Alapja a magyar borz állatnév, amely később személy nevesült. Személy névi előfordulása már 1193 és 1219-ből ismert Burz : Borz alakban. A Csák nembeli Nagy (Magnus) Barch fiainak osztozásakor jegyezték fel nevét 1312-ben. 1408-ban Solti Dávid szerzett rá új adománylevelet Zsigmond királytól. ~ nevét az oklevelek később nem említik. írod.: Banner 1937. II. 67., Blazovich—Szakály 1993. 293., Borovszky II. 27—28., Fehértói 1983. 72., FNESz. I. 237: Borbála és Borcfalu címszó alatt., Galántha 1977., Galántha—Vályi 1984. 269. 271-272., Széli 1940., Szeremlei II. 290-291. 415., TF. I. 847., Török 1935. 153-156. (B-H-V) Bárd Zaránd m. (1202—3, 1449: Bard, 1561: Kis Bard, Nagh Bard) Borosjenő (Ineu) és Körösbökény (Buteni) között Ternovától (Tirnova) északra feküdt. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti emlékanyag hozzá nem köthető. A Bárd helynévben feltehetőleg a magyar bárd köznév rej-