Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Baroch lik — 'erdőrész, amit egy ember egy nap alatt bárddal, fejszével kivág' értelemben. Más felfogás szerint a - helynév a régi magyar Bár személynév származékából keletkezett. A későbbi névalakok az azonos település megosztottságára utalnak. Imre király 1202—3 körül Richárd prépost kérésére megerősítette az aradi egyházat birtokaiban, amelyek között - is szerepelt. A települést amely később kettévált Nagy -ra és Kis ~-ra, a Losoncziakkal együtt bírta az aradi káptalan, amely 1449-ben tiltakozott elfoglalása ellen. A korszakunkban végig az említettek birtokolták. 1553-ban Nagy ~-on a káptalan és a Losoncziak osztoztak, de nem zárható ki más birtokosok jelenléte sem. 1561ben Kis - mint puszta az aradi káptalan birtokában állt, Nagy - pedig Losonczi Istvánné pankotai uradalmához tartozott. írod.: Cs. I. 726., Fehértói 1983. 40., FNESz. I. 168., Maksay 1990. II. 1019. 1020. 1025., Márki I. 223. 390., TESz. I. 248. (B-H-Sz) Baroch Zaránd m. (1418: Baroch) Barázdafok és Kidegyház között említi az oklevél, amelyben Maróthi János tiltja használatától Miskei Jakab fia Lászlót. Lehet, hogy említésekor, a XV. század elején is már csak puszta volt, és területét legeltetéssel hasznosították. Talán Pél (Pilu) mellett feküdt. Helyét régészeti módszerrel még nem azonosították. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Már a Váradi Regestrumban is előfordul (1219/1550) Boroch alakban. A magyar Bárok személynév feltehetőleg a német Bork : Borck személynév átvétele. írod.: Cs. I. 741., FNESz. II. 698: Újbarok, GyO. 10. (B-H-Sz) Baromlak Csanád m. (1256, 1274: Borumlok) Makó tájékán, Tömpös és Lele között feküdt. A falu helye Maroslele 46. 47. 50. sz. topográfiai lelőhelyekkel azonosítható, melyeken kizárólag Árpád-kori leletanyag gyűjthető. A település neve a régi állattartásra utal, melynek alapja a barom 'jószág' és a -lak 'szállás' köznevünk. Kiss Lajos szerint a régi magyar baromlak alatt a barom (jószág), leginkább 'szarvasmarha tartására szolgáló épület' értendő. Nevéből is következően állatartó szállás lehetett, amelyet a Csanád nemzetség Makófalvi ágának ősei birtokoltak. A falupusztásodás folyamatát kiváltó okok egyike játszott közre megszűnésében. írod.: Borovszky II. 28., FNESz. I. 170., SzabSzatm. 86., Szemán 1985. 79., TESz. I. 254., TF. I. 847. (B-H-Sz) Basarág Arad m. (1222: Bursorog; 1232: Posorogh; 1333: Bozarak; 1448: Basarath; 1512: Bassarag; 1558: Basarag; 1561: Bassaragh) Pécska (Pecica) mellett Tornya (Turau) felé a mai Basarág puszta helyén állt. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyagról nem beszélhetünk. A falunév Borovszky véleménye szerint besenyő