Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Baroch lik — 'erdőrész, amit egy ember egy nap alatt bárddal, fejszével kivág' érte­lemben. Más felfogás szerint a - hely­név a régi magyar Bár személynév szár­mazékából keletkezett. A későbbi név­alakok az azonos település megosztott­ságára utalnak. Imre király 1202—3 körül Richárd prépost kérésére megerő­sítette az aradi egyházat birtokaiban, amelyek között - is szerepelt. A tele­pülést amely később kettévált Nagy -­ra és Kis ~-ra, a Losoncziakkal együtt bírta az aradi káptalan, amely 1449-ben tiltakozott elfoglalása ellen. A korsza­kunkban végig az említettek birtokol­ták. 1553-ban Nagy ~-on a káptalan és a Losoncziak osztoztak, de nem zárható ki más birtokosok jelenléte sem. 1561­ben Kis - mint puszta az aradi káptalan birtokában állt, Nagy - pedig Losonczi Istvánné pankotai uradalmához tarto­zott. írod.: Cs. I. 726., Fehértói 1983. 40., FNESz. I. 168., Maksay 1990. II. 1019. 1020. 1025., Márki I. 223. 390., TESz. I. 248. (B-H-Sz) Baroch Zaránd m. (1418: Baroch) Barázdafok és Kidegy­ház között említi az oklevél, amelyben Maróthi János tiltja használatától Mis­kei Jakab fia Lászlót. Lehet, hogy em­lítésekor, a XV. század elején is már csak puszta volt, és területét legeltetés­sel hasznosították. Talán Pél (Pilu) mellett feküdt. Helyét régészeti mód­szerrel még nem azonosították. A ­helynév puszta személynévből keletke­zett magyar névadással. Már a Váradi Regestrumban is előfordul (1219/1550) Boroch alakban. A magyar Bárok sze­mélynév feltehetőleg a német Bork : Borck személynév átvétele. írod.: Cs. I. 741., FNESz. II. 698: Újbarok, GyO. 10. (B-H-Sz) Baromlak Csanád m. (1256, 1274: Borumlok) Makó tájékán, Tömpös és Lele között feküdt. A falu helye Maroslele 46. 47. 50. sz. to­pográfiai lelőhelyekkel azonosítható, melyeken kizárólag Árpád-kori lelet­anyag gyűjthető. A település neve a ré­gi állattartásra utal, melynek alapja a barom 'jószág' és a -lak 'szállás' köz­nevünk. Kiss Lajos szerint a régi ma­gyar baromlak alatt a barom (jószág), leginkább 'szarvasmarha tartására szol­gáló épület' értendő. Nevéből is követ­kezően állatartó szállás lehetett, ame­lyet a Csanád nemzetség Makófalvi ágának ősei birtokoltak. A falupusztá­sodás folyamatát kiváltó okok egyike játszott közre megszűnésében. írod.: Borovszky II. 28., FNESz. I. 170., SzabSzatm. 86., Szemán 1985. 79., TESz. I. 254., TF. I. 847. (B-H-Sz) Basarág Arad m. (1222: Bursorog; 1232: Posorogh; 1333: Bozarak; 1448: Basarath; 1512: Bassarag; 1558: Basarag; 1561: Bassa­ragh) Pécska (Pecica) mellett Tornya (Turau) felé a mai Basarág puszta he­lyén állt. A település pontos helye to­pográfiailag nem azonosított, egyértel­műen hozzá köthető régészeti lelet­anyagról nem beszélhetünk. A falunév Borovszky véleménye szerint besenyő

Next

/
Oldalképek
Tartalom