Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Apáca 222., Oláh 1938. 28., Oláh 1985. 67., Somogyi 1913. 104-105., TESz. I. 161-162. (B-H-Sz) Apáca Békés m. (1458: Apacza; 1488: Apachya; 1561: Apacha) Szentetornya, Csorvás, Gerendás, Kaszapereg falvak között feküdt. A középkori helye valószínűleg megegyezik az orosházi lelőhelykataszter Csanádapáca, templom-halom nevű 27. sz. topográfiai lelőhelyével, ahol Árpád-kori és későközépkori leletanyag gyűjthető. A falu templomára, más téglaépületre ill. későközépkori házak helyére utaló jelenségeket is meg lehetett figyelni. Az 1930-as években valószínűleg a terméskőből és téglából készült templom alapfalai kerültek elő. 1939ben a megbolygatott templom körüli temető 20 sírját tárták fel. A sírok mellékletei (gyöngyös párta, ruhaszegály díszek) későközépkoriak voltak. A templom közelében ugyanekkor nyolc — szintén XV—XVI. századi — ház részletét bontották ki. A falu eredetileg valamely apácamonostor birtoka lehetett, és innen vette nevét. Talán már a kora Árpád-korban azonos nevű terraként létezett nagyobb földterület része, amelyből később szakadt ki. Korábban, nevének lejegyzése előtt Ábrahámfi birtok lehetett, mert Ábrahámfi Tamás 1458-ban új adománylevelet szerzett rá. Lakosai részt vettek az 1488-as földvári jobbágyszöktetésben. A jelentősebb népességű falvak közé tartozott. 1561-ben 25 adózó portát írtak össze a faluban, amelynek birtokosai az Ábrahámfiak (István és Boldizsár) mellett Nagy Balázs, Székely Márton és Miklós valamint Szterzenkovics Mátyás voltak. Az 1567-es és 1579-es defterekben 40 és 45 adózó fővel szerepel. A 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Bálint 1939/a. 179-182., Bálint 1941. 30., Borovszky II. 13., Káldy-Nagy 1982. 27. 256—257., Karácsonyi II. 13—14., Kovalovszki 1965. 179. 181., Miklya 1962. (B-H-Sz) Apácaegyház Békés m. (1456: Apachyaeghaz; 1466: Apacziaeghaza) A középkori falu helye feltételesen azonosítható az orosházi kataszter Kardoskút, Fehértó 42. sz. lelőhelyével, ahol 1895-ben Varga Antal folytatott ásatást a templom feltárására. Az ismertetett alaprajz egyhajós, egyenes szentélyzáródású kicsiny templomot ábrázol, hitelesítése azonban kívánatos lenne. A Fehértó déli partján, a templomhellyel átellenben az 1950-es évek végén újabb sírok kerültek elő, melyek hovatartozása még tisztázatlan. - falu onnan kapta nevét, hogy annak idején valamely apácamonostor (mint birtokos) épített itt egyházat, templomot. Valószínűnek tűnik, hogy az egyház utótag már csak akkor járult az addig használt Apáca falunévhez, amikor maga a település elpusztult. A területén megmaradt templomrom emlékét őrzi XV. századi neve, amely 1456-ban V. László királynak Hunyadi János számára kiadott adomány levelében, 1466-ban pedig Mátyás királynak Teleki Varjasi János és Bizerei János továbbá rokonaik számára kiadott adománylevelében maradt fenn. Ugyanitt Apácakuta néven is szerepel. Később (1466) Apácakuta és Apácatelek (1525) néven is előfordul. Feltehetően ide kell vennünk az