Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

1418-ban előforduló Abzakuta elnevezést is. írod.: Imre 1984. 592-593., Káldy-Nagy 1982. 215., Karácsonyi II. 15., Kovalovszki 1965. 180-181. 183., Olasz 1959/b. 31-32., Rég. Füz. 11 (1959.) 74., SzabSzatm. 13., Széli 1940. 170., Szeremlei II. 286-288., Varga 1894. 137-140. (B-H-Sz) Apácakuta Békés m. (1466: Apacziakwtha; Apatziakutha) Történetét lásd az Apácaegyház címszó alatt. Területét mint pusztát legelőként hasznosították. 1525-ben Apácateleke néven szerepel. A helynév által jelzett puszta (település) valamely apácamonostor birtoka volt, mely itt kutat ásatott, és a területet erről a fontos, becses értékű alkotásról nevezték aztán el. írod.: Karácsonyi II. 15—16., Szeremlei II. 286-288. (B-H-Sz) Apácateleke Békés m. (1525: Apaczateleke) Történetét lásd az Apácaegyház és Apácakuta címszók alatt. II. Lajos királynak Orosházi Komlósi Ferenc számára kiadott oklevelében mint Orosháza birtokhoz tartozó puszta fordul elő neve. A birtokos személyraggal ellátott -telek utótag akkor járulhatott az Apáca névhez, amikor a település elpusztult, feltehetőleg a tatárjárás után. írod.: Karácsonyi II. 15—16., SzabSzatm. 13. (B-H-Sz) Apas 1. Simánd (Zaránd m.) Apatelek 1. Apa (Zaránd m.) Apátfalva Csanád m. (1334: Pothfalua; 1415: Apathfalwa; 1445: Apadualua; 1469: Appathfalva, 1561: Apadfalva) A falu korai helye talán az Apátfalva 6-9, 30. sz. topográfiai lelőhelyekkel azonosítható, ahol inkább az Árpád-kori leletanyag a domináns. Később a település valószínűleg a mai helye felé mozdult el. A település mai belterületéről kevés és bizonytalan korú lelet ismert. 1924-ben Móra Ferenc 6 melléklet nélküli sírt tárt fel a Szélső utcában, majd 1960-ban Trogmayer Ottó a Maros utca 37. sz. alatt szintén melléklet nélküli sírt talált (értesülése szerint a szomszédos telkeken is hasonló sírokra leltek), amelyek feltehetően a későközépkorból származtak. A középkori - azonban a mai Magyarcsanád helyén felehetett. Ez utóbbi községről egy 1757. évi úrbéri összeírás megjegyzi: „Tenet locum antiquae possessionis Apathfalva" (A hajdani falu helyén fekszik). Neve onnan származik, hogy a legrégibb időben valószínűleg a csanádi Boldogságos Szűz monostorának apátjáé volt. A település valóban az apát egyházi rangot jelölő főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből keletkezett. Papja 1334-ben 5 garas pápai tizedet fizetett. Átkelőhely lehetett, mert 1469-ben itt rabolták ki az átutazóban lévő Kemecsei János Csanád egyházmegyei papot. 1493-ban a Boldogságos Szűz monostor feloszlott,