Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Apa Al-Kér 1. Kér (Zaránd m.) Almaszeg Arad m. (1274: Almazeegh; 1337: Almazug; 1360: Almazegh; 1487: Abnazegh) Ma puszta Gyorok (Ghioroc) és Szabadhely (Simbáteni) határában. Pontos helye ismeretlen, régészeti lelőhelyhez egyelőre nem köthető. A falu nevének előtagja a magyar alma növénynévvel kapcsolatos, a területre vonatkozóan 'almafás, almás' értelemben. A -szeg utótag, mint forrásunk is jelzi, arra utal, hogy a település a Maros egyik nagy kanyarulatában, szegletében terült el. Nem zárható ki teljesen egy feltételezett, közeli Alma : Almás pataknak vagy érnek a megléte, neve sem, amely a falu későbbi névadója lehetett. A Csanád nemzetség birtokaként tűnt fel. 1274-ben a Makófalviak és Tömpösiek osztozásakor az előbbiekhez került, 1337-ben a Telegdieké lett. 1487-ben Ábrahámfi István zálogba adta Dóczi Imrének, majd visszafoglalta tőle. 1561-ben 4 adófizető és több szegény portája volt. Birtokosaiként Bánrévi Pétert (2), Méreg Ferencet (2), Társi Gergelyt, Társi Lászlót, Nagy Gergelyt és Baki Albertet tüntették fel. A defterekben neve nem szerepel. 1764-ben mint kamarai pusztát írták össze. írod.: Cs. I. 766., EtSz. I. 76-77., FNESz. I. 70—71., Kálmán 1973. 135. 147., Maksay 1990. I. 102., Márki I. 191., TF. I. 170. (B-H-Sz) Altömpös 1. Tömpös (Csanád m.) Alvelnök 1. Makó (Csanád m.) Anya 1. Battonya (Arad, Csanád m.) Anyasziond 1. Sziond (Arad, Csanád m.) Apa Zaránd m. (1214, 1478: Apa; 1498: Appa; 1561: Apa) A mai Apatelek (Mocrea) középkori elődje. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A helység neve a magyar Apa személynévre vezethető vissza, melynek legelső előfordulása már 1138/1329-ből ismert. Az Apa személynév jelentése 1. 'apa' 2. 'nagyapa, öregapa' 3. 'általában öreg rokon'. Maga az apa főnév ugor eredetű vagy magyar gyermek-nyelvi szó. 1169-ben villa Apa, 1199-ben Macra néven tűnt fel. Apatelek elnevezésében maradt fenn a neve. 1214-ben mint szőlőhegyet adományozta Boleszló váci püspök az aradi káptalannak. Hosszú ideig a káptalan birtoka maradt. Talán 1387-től uralta a Losoncziakat. 1477ben Dóczi Imre intette őket visszaváltásától. Neve 1478-ban majd 1498-ban is lejegyzésre került. Neve 1496-ban szerepel Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyvében. A Dócziak kezéből ismét a Losoncziak birtokába jutott, mivel az 1561-ben összeírt adózó portáknak ők az urai. 1548-ban Oláh Miklós Móna néven említette. Szőlőhegyei már a kezdetektől híressé tették. írod.: Cs. I. 725., EtSz. I. 105-107., F. 1/2. 226-227., Fehértói 1983. 34., Kandra 1887. 433., Kristó-Makk-Szekfu I. 70., Márki I.