Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

T Tadd Csanád m. (1340: Tod; 1417: Tadd; 1444: Thaad; 1539: Thad; 1561: Tadd) Nagylaktól (Nádlac) északra a mai Németpereg (Peregu Mare) felé feküdt. A település pontos helye régészeti lelőhellyel vagy lelettel nem jelölhető. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Személynévi előfordulása már 1237—40-ből ismert Tad alakban. A magyar Tad személynév talán a héber eredetű Thaddeus 'merész' személynévvel hozható kapcsolatba mint annak rövidült, becézett alakja. Neve családnévben bukkant fel. 1340-ben ~-i Gergely fia Benedek szolgabíró, 1417-ben ~-i Mátyus fia László ügyvéd. A későbbiekben is számos ~-i nemes fordul elő hivatalos ügyben eljáró személyként, amiből arra lehet következtetni, hogy köz- és kisnemesek települése volt. Számos családnév is fennmaradt ~-ról: Pánczél (1427, 1450, 1536, 1561) Tompa (1451), Pispek (1453), Duló (1433), Kandó (1470), Lovász (1478), Hanga (1478), Kun (1478, 1498), Szedecsi (1503, 1520), Temesvári (1503), Vámos (1519), Sándor, Nagy (1520), Petres (1536—1539). Feltehetően a Maros-völgyi hadjáratok idején néptelenedett el. 1561-ben pusztaként tüntették fel, Vámos Pétert, Aczél Pétert, Szentlőrinczi Mózest, Bodor Mihályt, Pánczél Albertet, Petres Jánost és Csete Jánost említve birtokosként. Lakóinak egy része később visszatért, mert 1579ben 9 magyar adófizetőjét jegyezték fel. írod.: Borovszky II. 584-585., CSMÉ. I. 149., Fehértói 1983. 330—331., Kálmán 1973. 19., Maksay 1990. I. 289. (B-H-Sz) Talamit Csanád m. Sajténytól (§eitin) északra, Szemlaktól (Semlac) nyugatra feküdt. Helye Talamite néven ma is határnév Sajtény mellett. Régészeti lelőhellyel, illetve régészeti leletanyaggal nem jelölhető. Borovszky szerint a falut valamely szerb ember telepítette, s az ő nevét őrzi a településnév. Neve 1467—68 után az 1579-es defterben fordult elő. 36 délszláv család lakta. Feltehetően a XVI. század második felében keletkezett. A XVII. században is fennállt egy ideig. írod.: Borovszky II. 586., CSMÉ. I. 149., Esztergomi káptalan lt. P. 78. (B-H-Sz) Tamásháza Csanád m. (1421: Thamashaza; 1427: Tamashaza; 1536: Thamasffalvva; 1550: Tamásháza) Nagylak közelében feküdt. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falunév a magyar Tamás személynév és az -a birtokos személy raggal ellátott ház 'lakás, lakóhely' főnév összetétele. Első birtokosának, alapítójának, lakójának a nevét őrzi. A nagylaki uradalom részeként annak sorsában osztozott. Neve 1421-ben Nagylaki Jánki János és a Csákiak között létrejött örökösödési szerződésben található először. 1427-ben, amikor az uradalmat Nagymihályi Albert kapta, neve ugyancsak szerepelt a birtoklistá-