Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ban, amint 1429-ben is. A nagylaki uradalommal a Jaksicsoknak jutott, akik meg is tartották a török megjelené­séig. Feltehetően ekkor, a Maros-völ­gyi hadjáratok idején hagyták el lakói. Neve többé nem szerepel a források­ban. írod.: Borovszky II. 587., Cs. I. 705. (B-H-Sz) Tárcsa Békés m. (1221: Therecha; 1469: Tarcha; 1561: Tarchya) Azonos a mai Köröstarcsával, és az is lehet, hogy középkori templo­ma is a maival azonos helyen állt. A helység neve puszta személynévből ke­letkezett magyar névadással. Az alapjá­ul szolgáló személynév a magyar tar 'tarka, kopasz' melléknévből szárma­zott a -sa, -csa kicsinyítőképzővel. Kál­mán Béla szerint a tar 'kopasz' értel­mű, s maga a Tárcsa név 'kopaszka' je­lentésű. Első említésekor, 1221-ben villa, és Calanda fia Pál békési porosz­ló, azaz bírói közeg lakóhelye. Nem lehetetlen tehát, hogy a békési várbir­tokhoz tartozott. 1383-ban viszont már az Ábrahámfi család kezén találjuk, és a birtokosztályban felsorolt telkek alapján az egész Tárcsa possessio-ban ekkor 12 körül lehetett a jobbágy telkek száma. 1423-ban a megyei köznemes­ség — feltehetően az Ábrahámfiákra való tekintettel n tartotta gyűlését. 1467-ben malmát is említik. 1472-ben Muronyi Veér András szerzi meg a magtalanul elhalt Józsa Tamás tárcsái birtokrészét. 1478-ban már háza is volt ~-n. 1479-ben Nadány (Körösladány) felől járják meg határát: az aqua Ker alio nomine Gyolch és a Byngewsd torkolata, a monticulum Myholmolna­halma, továbbá a Kis (Sebes) Körös, egészen a torkolatig (Keresthew) voltak a határpontok. Ez megegyezik a jelen­legi határral is, és a Myholmolnahalma is azonosítható a múlt századi kéziratos térképeken szereplő Mihály-halommal. 1482-ben a kereki és bélmegyeri neme­sek támadtak Veér András ~-n lévő ha­lastavaira, melyek neve: Rekezd, Ke­zepzygeth, Sebeseer, Irmesdomb vol­tak. 1491-ben a Bechalma nevű határje­let említik. 1492-ben az Ábrahámfiak familiárisai Veér András - possessio­ban lévő házára (domum) törtek, és azt, valamint birtokait elfoglalták, a halá­szóhelyek és a rév jövedelmét elvették, a helyeket lerontották. Egy 1519 és 1523 között kelt oklevélben név szerint felsorolt tárcsái lakosok tesznek tanú­vallomást a Nadan és Ege közötti Lu­dasfenék határairól. 1521—22-ben Veér András már Tharcha-i előnevet használ. 1532—33-ban a Veérekkel ro­konságban álló Simái család jelenik meg a ~-i birtokosok között. 1552-ben 5 porta 7 forint adót fizetett. 1557-ben a törökök viszont 24 házat írtak össze benne. Ez természetesen nem jelentett még tartós török fennhatóságot, való­színűleg csupán egyszeri adófizetést. 1561-ben Veér György és András 5 adózó és több szegény portát bírt ~-n. A későbbi adatok szerint a házak száma valóban ekörül mozgott, hiszen 1562­ben 27, 1564-ben 22 porta fizetett adót. A jövedelem, ami innen a gyulai vár pénztárába befolyt, 1560-ban 18 forint volt. Bizonytalan a hitelessége annak az adatnak, hogy 1563-ban 47 család lakott itt, hiszen a török defterek 1567-ben 22, 1579-ben pedig 38 csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom