Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ban, amint 1429-ben is. A nagylaki uradalommal a Jaksicsoknak jutott, akik meg is tartották a török megjelenéséig. Feltehetően ekkor, a Maros-völgyi hadjáratok idején hagyták el lakói. Neve többé nem szerepel a forrásokban. írod.: Borovszky II. 587., Cs. I. 705. (B-H-Sz) Tárcsa Békés m. (1221: Therecha; 1469: Tarcha; 1561: Tarchya) Azonos a mai Köröstarcsával, és az is lehet, hogy középkori temploma is a maival azonos helyen állt. A helység neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar tar 'tarka, kopasz' melléknévből származott a -sa, -csa kicsinyítőképzővel. Kálmán Béla szerint a tar 'kopasz' értelmű, s maga a Tárcsa név 'kopaszka' jelentésű. Első említésekor, 1221-ben villa, és Calanda fia Pál békési poroszló, azaz bírói közeg lakóhelye. Nem lehetetlen tehát, hogy a békési várbirtokhoz tartozott. 1383-ban viszont már az Ábrahámfi család kezén találjuk, és a birtokosztályban felsorolt telkek alapján az egész Tárcsa possessio-ban ekkor 12 körül lehetett a jobbágy telkek száma. 1423-ban a megyei köznemesség — feltehetően az Ábrahámfiákra való tekintettel n tartotta gyűlését. 1467-ben malmát is említik. 1472-ben Muronyi Veér András szerzi meg a magtalanul elhalt Józsa Tamás tárcsái birtokrészét. 1478-ban már háza is volt ~-n. 1479-ben Nadány (Körösladány) felől járják meg határát: az aqua Ker alio nomine Gyolch és a Byngewsd torkolata, a monticulum Myholmolnahalma, továbbá a Kis (Sebes) Körös, egészen a torkolatig (Keresthew) voltak a határpontok. Ez megegyezik a jelenlegi határral is, és a Myholmolnahalma is azonosítható a múlt századi kéziratos térképeken szereplő Mihály-halommal. 1482-ben a kereki és bélmegyeri nemesek támadtak Veér András ~-n lévő halastavaira, melyek neve: Rekezd, Kezepzygeth, Sebeseer, Irmesdomb voltak. 1491-ben a Bechalma nevű határjelet említik. 1492-ben az Ábrahámfiak familiárisai Veér András - possessioban lévő házára (domum) törtek, és azt, valamint birtokait elfoglalták, a halászóhelyek és a rév jövedelmét elvették, a helyeket lerontották. Egy 1519 és 1523 között kelt oklevélben név szerint felsorolt tárcsái lakosok tesznek tanúvallomást a Nadan és Ege közötti Ludasfenék határairól. 1521—22-ben Veér András már Tharcha-i előnevet használ. 1532—33-ban a Veérekkel rokonságban álló Simái család jelenik meg a ~-i birtokosok között. 1552-ben 5 porta 7 forint adót fizetett. 1557-ben a törökök viszont 24 házat írtak össze benne. Ez természetesen nem jelentett még tartós török fennhatóságot, valószínűleg csupán egyszeri adófizetést. 1561-ben Veér György és András 5 adózó és több szegény portát bírt ~-n. A későbbi adatok szerint a házak száma valóban ekörül mozgott, hiszen 1562ben 27, 1564-ben 22 porta fizetett adót. A jövedelem, ami innen a gyulai vár pénztárába befolyt, 1560-ban 18 forint volt. Bizonytalan a hitelessége annak az adatnak, hogy 1563-ban 47 család lakott itt, hiszen a török defterek 1567-ben 22, 1579-ben pedig 38 csa-