Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: Borovszky II. 581., FNESz. II. 581., Káldy-Nagy 1982. 215., Karácsonyi II. 321., Kovalovszki 1965. 180. 182. (37. sz. lh.)., Kristó 1981. 70., Méri 1964. 3., SzabSzatm. 13, 132., Széli 1940. 176., Szeremlei II. 432-434., TF. I. 872. (B-H-Sz) Szilvaszeg Csanád m. (1360: Zylwazegh) 1360-ban a Csanád nemzetség Telegdi főága birtokosztályt (felosztás) tartott. Pongrác fia Tamás kalocsai érsek és testvére, Kelemen, valamint Miklós fiai: György és Miklós, továbbá Lőrinc fiai: János és Tamás osztozkodtak. A birtoklistában - -et Szentmiklós és Palota között említették. Köztük terült el a Maros jobb vagy bal oldalán. Helye ma már a mederváltozások miatt pontosan nem dönthető el. A falu helye ma valószínűleg a Maros bal oldalán található Kiszombor 86. számú topográfiai lelőhellyel azonosítható, ahol kizárólag Árpád-kori leletanyag fordul elő. A falunév a magyar szilva gyümölcsnév és a -szeg 'sarok, szeglet, zug' főnév összetétele. A szilvafákkal benépesített település a Maros vagy egy, a folyó melletti ér szegletében állhatott. Megjegyzendő, hogy a Szilva helynév víznévként (patak, ér) is ismert és használatos volt az adott korban. írod.: Blazovich—Géczi 1995. 169., Cs. I. 704., FNESz. II. 213: Nagyszilva. 582., G. Vizi 1985. 139. (B-H-Sz) Szineke Zaránd m. (1478: Zyneke; 1561: Zynyke) A mai - (Sintea Micá), amelyet egy ideig Szinitye-nek is neveztek, középkori elődje. Régészeti lelőhellyel vagy régészeti leletanyaggal nem jelölhető. Kiss Lajos szerint a - helységnév etimológiailag azonos Szinte-vei. Tulajdonképpen puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Szineke névalakhoz 1. 1232: Scynke személynevet. A személynév feltehetőleg az illető haj- és bőrszínével volt összefüggésben. 1396ban, 1401-ben és 1404-ben ~-n ülésezett Zaránd megye. 1477-ben a Nadabiakat mondják birtokosainak, akiktől Dóczi Imre Alatkával együtt előbb zálogba, majd örökösen megvette 600 arany forintért. 1478-ban iktaták be a birtokba. Nem kerülhetett az egész birtok a kezébe, mert 1510-ben egy része a Nadabiaké volt. 1520-ban Nadabi István Kardos Gergelynek és Albertnek, jobbágyainak más mellett ~-n lévő telkét adományozza a Dózsa felkelés idején nyújtott hű szolgálataik fejében. 1535-ben Erdőhegyi Pál is bírta egy részét. 1560-ban Móré Péter magvaszakadtával Kátai Imre, Kisserjényi Pál és Bethlen Anna kapta az akkor feltehetően puszta ~-t, amelyet 1561-ben is pusztának mondtak, és Vass Ferenc bírta. 1564-ben Csányi Bernát ~-i részét Mernyei Jánosnak adta. A zarándi náhijébe tagolt --ról 1567-ben 2 család 350 akcse, 1579-ben 24 család 7000 akcse adót fizetett. 1579-ben Ahmednek, az elhalt Muharrem bég írnokának tímárbirtoka volt. Ekkor vegyes (magyar, déli szláv) lakosság lakta. írod.: Cs. I. 745., FNESz. II. 583: Szineke. 584: Szinte., Káldy-Nagy 1982. 360361., Kálmán 1973. 44., Maksay 1990. II. 1022., Márki I. 248., Mon. Rust. 497. 378. sz.,