Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Somogyi 1913. 226-227., W. II. 250. ZsO. I. 4225. sz., II/1. 1036. 3389. 3407. sz. (B-H-Sz) Sziond Arad, Csanád m. (1230: Anna Zehund; 1232: Anascehund, Anazehund; 1446: Zyond; 1454: Zyhond; 1561: Szyhond) Ma puszta Battonyától délkeletre, neve Pécska (Pecica) és Tornya (Turnu) között Szionda néven ismert határnév. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Eredetileg talán egy nagy határú Anya nevű település lehetett, amelyen több kisebb falu is kialakult, pl. Anyasziond, Botanya (= Battonya) is. Az Anya helynév a magyar anya főnevünkkel van kapcsolatban. A falunév - tagja valószínűleg személynévi eredetű. Mint az aradi várhoz tartozó földet II. András király Csák Miklós ispánnak adományozta, Béla ifjabb király 1230-ban visszavette, majd II. András 1232-ben újra Miklós ispánnak adta. Ekkor Babos, Basarág és Ochyz földje, amelyet Szor-nak neveztek, határolta. 1441 után újra 1446-ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári-perben tűnt fel neve. 1453-ban Harapkói Botos György Hunyadi Jánosnak adta el mint a Kerekegyházi uradalom részét. 1463ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott eladományozása ellen. Nem járt eredménnyel, mert 1464-ben a Jaksicsok birtoka lett. A török megjelenéséig a Jaksicsok kezén maradt. 1552-ben a Maros-völgyi hadjáratok idején elpusztult. 1557—58-ban csak 6 házát írták össze a török adószedők. 1561-ben a csanádi püspök 4 portával rendelkezett --on. özv. Dóczi Miklósnénak is volt --on birtoka 1564-ben. 1567-ben 6 család 2342 akcse, 1579-ben 36 család 4686 akcse adót fizetett. A déli szláv lakosság között több juhos gazda élt. a 15 éves háború idején lett lakatlan, és nem is telepítették újra. írod.: Borovszky II. 578-581., Dl. 1816., FNESz. I. 178: Battonya., Káldy-Nagy 1982. 142-143., Kovách 1995. 21-22. 30. 35., Kovách, Kézirat 119-120., Maksay 1990. I. 289., Márki I. 216. 295. 336., MTT. VI. 28., TF. I. 186. (B-H-Sz) Szombathely Arad m. (1138: fórum Sumbuth; 1333—35: Zombothel, Zumbathel; 1428, 1561: Zombathel) A mai Szabadhely (Simbáteni) középkori elődje Aradtól keletre. A település pontos régészeti eszközökkel való lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falunév magyar Szombat- előtagja 'a hétnek péntek és vasárnap közé eső napja', míg utótagja a hely 'helység' főnév. Olyan települést jelöl, ahol szombatonként tartották meg a hetivásárokat. Egyik jellegzetes magyar helynévadási módunk. A dömösi prépostság sajti-i (Csanád m.) sószállítói két hajóval évenként hat alkalommal Erdélyből a --i vásárig voltak kötelesek a sót szállítani (1138). 1304—6 körül - mellett hatalmaskodott Chentey-i Zunkus Babuna-i Gergely jobbágyain. Plébániás helyként papja, János 1333ban 13, 1334-ben 10, majd 6, 1335ben 2,5 garast fizetett pápai adóként. 1404-ben Maróthi János is kapott birtokot Zsigmond királytól --en. Az aradi káptalan is birtokolt ~-en (1370, 1428). A XV. században (1449, 1455,