Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

A népes magyar falu — amelynek vására és vámja is volt — magyar lakói közül 1567-ben 86 család 30 000 akcse, 1579-ben 60 000 akcse adót fizetett. — on ekkor több malom is működött. Aranyja pusztát a falu lakói közösen bírták a pecsériekkel. A falu lakói között több juhos gazda élt. írod.: Cs. I. 745., FNESz. II. 547: Székkutas, Székudvar., Káldy-Nagy 1982. 21. 318-321. 397., Kovách, Kézirat 27., Maksay 1990. II. 1022., Márki I. 83. 259. 298. 344. 356., Mon. Vat. 1/1. 333., Somogyi 1913. 225-226. (B-H-Sz) Szélhalom Békés m. (1555: Zeelhalom; 1558: Zelhalom) Pontos helyét megállapítani még akkor is nagyon nehéz, ha Gyula határának egész területén minden régészeti lelőhelyet ismerünk. A feltérképezett, Árpádkori előzményű, a késő középkort is megért faluhelyek azonosítása az oklevelekben említett falvakkal azért igen nehéz, mert Gyula mai területe sokkal nagyobb a középkori előzményénél, vagyis több kisebb település területét is magába olvasztotta napjainkra. A város széleinél és közvetlen környékén dokumentált középkori lelőhelyek azonosítását pedig az okleveles adatok szűkszavúsága nehezíti. Figyelembe véve azonban a lehetőségeket, mégis az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Szélhalom helyét a Gyula 38. és 44. sz. régészeti lelőhelyekkel azonosítsuk. E lelőhelyek Gyula délnyugati szélénél, az Újkígyósra vezető kövesút két oldalán fekszenek. Területükön egyaránt előfordul Árpád-kori és késő középkori leletanyag, de míg az Árpádkori anyag a 38. sz. lelőhelyen van túlsúlyban, addig a késő középkori a 44. lelőhelyen. Ez utóbbi területén emelkedik az a halom is, amelyen napjainkban a temetőkápolna áll. Mivel a környéken más középkori lelőhelyen nem található ilyen jelentős és határozott kiemelkedés, a 44. sz. lelőhely azonosítása a középkori --mai még inkább valószínű, s ez esetben a falu neve talán e kiemelkedésre utalt már évszázadokkal ezelőtt is. A helynév a szél 'szélső, szélen lévő; a szomszéd faluval határos' jelentésű szavunk és a halom 'kisebb, természetes vagy mesterséges földkiemelkedés; domb' köznév összetétele. A falu, talán a gyulai várhoz viszonyítva, egy szélső halmon, a - nevű domb környékén keletkezett, és ez a domb lett később a település névadója. 1520-ban tűnt fel neve először. Lakosai a gyulai vár belső szolgái voltak. 1555-ben fél tized fejében 29 bárányt adtak, a gabonaadót Szerhet falu népével együtt fizették, akárcsak 1558-ban. További adatok ~-ról nem kerültek elő. írod.: Karácsonyi II. 300., MRT. IV/4. Gyula 38. és 44. sz. lh. (B-H-Sz) Szemeegyháza Csanád m. (1256: Zemeeghaza) A mai Földeáktól keletre, kb. 3 km-re főleg az egykori Szárazér déli partján, de az északi partra is átnyúlva feküdt az Árpád-kori település. Viszonylag nagy területen jelzik itt a felszíni leletek, a régészeti terepbejárások eredményei a falu kiterjedését. Leletanyagában túlsúlyban a XI—XIII. századra jellemző cserépbográcsok találhatók, bizonyítva, hogy a