Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Fellakon elzáratta. Az 1550—52-es Maros-völgyi harcok során lakosai elmenekültek. 1557—58-ban 10 új házat írtak össze ~-n, amelynek lakói szerbek voltak. Ezen időben Olcsárovics Demeter birtokolta. 1561-ben a csanádi püspök birtokaként jegyezték fel. A falu 1561-ben feltehetően leégett, mert 1564-ben új házai után nem adóztak. 1567-ben 8 család 4047 akcse, 1579ben 21 család 8000 akcse adót fizetett, lakói szerbek voltak. - a hódoltság idején is fennállt. írod.: Borovszky II. 478., Fehértói 1983. 271., FNESz. II. 75: Magyarpécska., Káldy-Nagy 1982. 111-112., Kovách 1995. 16. 19. 22-23. 25. 32-33., Maksay 1990. I. 288., Márki I. 212., Somogyi 1913. 163-166. 201., TF. I. 866-867. (B-H-K) Peüesziget Arad m. Arad mellett feküdt. Régészeti adatai nem ismeretesek. A helynév előtagja lehet személynév is (1. Pelle családnév), de kapcsolatba hozható a halászattal is, mely szerint a pelle 'a fenékhorog felhasználására való mindenféle apró hal'. A -sziget utótag 'vízzel körülvett föld'-et jelöl. 1518. május 27én az aradi káptalan Baki László fiai: Gergely és Gáspár részére Bak határát akarta bejárni. ~-nél Lázár iváncsi vajda visszaűzte őket. A helynév bizonyára csak határnév lehetett és nem lakott helyé. írod.: Márki I. 288.. TESz. II. 747., Révai Lex. 15: 293. (H-K) Pénteklaka Zaránd m. (1347: Penteklaka, 1553: Pentheklaka) Márki Sándor szerint Apatelek (Mocrea) és Kurtakér (Chier) közt feküdt. A Pintlaka nevű erdő tartotta fenn nevét. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok vagy leletek nincsenek. A helynév a magyar Péntek személynév és az -a birtokos személyraggal ellátott lak 'otthon, lakóhely' főnév összetétele. Péntek személynevünk az úgynevezett vallásos, babonás, óvónevek csoportjába tartozik, melyeknek személynévi használata korai névadásunkra jellemző. 1347-ben Borosjenő határjárásakor említették. - a nevéből következően egykor lakott hely lehetett. 1553ban Losonczi birtokként tűnt fel. Hogy ~ meddig volt lakott, és mikor néptelenedett el, ma már nem dönthető el. írod.: Bánffy okit. I. 145., FNESz. II. 531: Szászpéntek., Kálmán 1973. 45., Márki I. 244. (B-H-Sz) Pereg 1. Kaszapereg (Csanád m.) Pereskutas Csanád m. (1426: Kwtas; 1468: Kwthos; 1537: Peres Kwthws; 1555: Pewreskwtas; 1561: Peres Kvtas) Orosházától nyugatra, Hódmezővásárhelytől északkeletre feküdt. Egykori helyét a hajdani kutasi csárda jelölte, területén ma Székkutas áll. Később Vereskutasnak is nevezték. Pontos helyét utoljára a múlt század végén azonosította Tergina Gyula és Varga Antal. A Pósa-halmon és annak közvetlen környékén semmilyen régészeti leletre nem bukkantak az akkor végzett ásatásaik alkalmával, de