Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

o, o Ochyz földje 1. Szor (Arad m.) Odot Arad m. (1177: Odot) A Maros partján feküdt a mai aradi vártól keletre. Pontos helye ismeretlen. (K) Omlás 1. Kaszapereg (Csanád m.) Opaty Arad m. (1440: Opaty; 1477: Owopathy) Maroscsicsér (Cicir) és Lippa (Lipova) között feküdt. Régészeti adatai nem ismeretesek. A település neve összefüggésben van a magyar apát, egyházi rangot jelölő főnévvel. Az apát főnevet egy déli szláv nyelvből, közelebbről talán a horvát vagy szlovén nyelvből vettük át. Az Apát : Apáti helységnév arra utal, hogy a falu valamely apát vagy apátság birtoka lehetett. 1440-ben és 1477-ben a solymosi uradalom része. 1567-ben és 1579-ben ~-n 5 szerb család lakott, juhtartó pásztorok voltak. Engel Pál szerint - defterbeli adatai Abonyra vonatkoznak. írod.: Cs. I. 761., Engel Pál szíves közlése., FNESz. II. 280., Káldy-Nagy 1982. 105., Márki I. 211., Prodan 1967-8. I. 24., SzabSzatm. 29., TESz. I. 163. (K-H) Oporics Kübli 1. Köbli (Zaránd m.) Opus Zaránd m. (1232: Opus) A Fehér-Körös közelében Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között lokalizálható. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév megfejtése bizonytalan. Talán személynévre vezethető vissza. Amennyiben a földje 'birtoka' birtokos személyraggal ellátott főnév a helynév szerves része volt, úgy az Opus egyértelműen személynévnek tűnik. II. András király és Béla ifjabb király eltérő birtokpolitikájából következően Csák Miklós ispán birtokaiban változások álltak be. 1232-ben számos olyan birtokot, így például —t is visszakapott II. András királytól, amelyet korábban Béla ifjabb király elvett. - neve a továbbiakban nem szerepel a forrásokban. írod.: Blazovich 1985. 40., Györkösy 1978. 385., HO. I. 13. (B-H-Sz) Orosháza Békés, Zaránd m. (1466: Orosháza; 1561: Orros haza) A mai - középkori elődje. Helye talán a mai város déli részén lehet. Az 1960-as években itt, a Tél u. 24. sz. ház kertjében embercsontok kerültek elő, melyek feltehetően a templom körüli temetőre utalnak. A környéken ugyanakkor középkori cserepek is előfordultak. A település templomára közvetlenül középkori adatunk nincs, de meglétét bizonyítja, hogy 1733-ban csekély romjai még látszottak. A középkori falunév a régi magyar Oros személynévnek és az -a birtokos személyraggal ellátott ház 'otthon, lakhely' köznevünk összetétele. Maga az Oros személynév az úr