Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

amiért a Maróthiak tiltakoztak, és pert indítottak. 1463-ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott eladományozása ellen. - neve 1484-ben és 1490-ben is előfordult mint Békés megyei helység. 1561-ben a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácák 15 adózó és több szegény portával rendelkeztek --on. A békési náhijébe sorolt falu 68 családja 1567-ben 25 000 akcse, 1579-ben 90 családja 50 000 akcse adót fizetett a dzsizje-adó és a juhadó kivételével. Lakosai magyar nemzetiségűek voltak, --hoz tartozott a XVI. század második felében Gádoros puszta. ~-ot a 15 éves háború idején hagyták el lakói. írod.: Blazovich 1985. 71., BO. I. 67-71., Cs. I. 656., FNESz. I. 735., Káldy-Nagy 1982. 165—166., Kálmán 1973. 140., Karácsonyi II. 343., Maksay 1990. I. 164., Széli 1942. 129-130., TESz. III. 470., Zs. I. 155. (B-H-Sz) Királység 1. Ség (Arad m.) Kisbárd 1. Bárd (Zaránd m.) Kisbernót Zaránd m. (1561: Kis Bernot) Lokalizálása bizonytalan. Márki Sándor szerint Zerind szomszédságában feküdt. A XVI. századi összeírások nyomán viszont a Világostól (§iria) nyugatra és Simándtól (SJmand) keletre fekvő Kisbarnót pusztával lehet azonosítani egykori helyét. A falunév -bernót utótagja legvalószínűbben a Bernád : Bernát személynévvel hozható kapcsolatba. A Kis- előtag a település kicsinységére utal. 1332 és 1337 között plébániás helyként említették. Három faluból állt a XIV. és XV. században. Bernótra, --ra és Nagybernótra tagolódott. 1561-ben mint nemesi falut jegyezték fel. 1567-ben 17 magyar család 5130, 1579-ben 40 család 12 350 akcse adót fizetett. Hogy mikor hagyták el lakói, nem ismeretes. írod.: FNESz. I. 204. Bernád., Káldy-Nagy 1982. 365-366., Maksay 1990. II. 1019. 1024.. Márki I. 224. (B-H) Kis-Csálya 1. Csálya (Arad m.) Kisfalud Csanád m. (1247: Kyusfalw, Kysfalw; 1256: Kysfalud; 1332: Kysfolwd) A mai Makó területén feküdt a középkori Makófalva keleti oldalán Vásárhely-Makó és Szentlőrinc között. Elnevezése kiterjedésének viszonylagosan kis méreteire utal. A falunév eredeti alakja Kisfalu, amely a kis 'kicsi' melléknév és a falu 'lakóhely, település' köznevünk összetétele. A -falu utótaghoz később járuló -d képző kicsinyítő jellegű, még inkább a település csekély voltára utal. 1247ben tűnt fel neve a Pongrác ispán számára kiadott, birtokainak felsorolását tartalmazó oklevélben. 1256-ban is ő birtokolta. 1285-ben, amikor Pongrác fia Tamás a Körösközbe költözött, a számára kiállított oklevélben IV. László király más Csanád megyei birtokai mellett megerősítette - birtokában is. Az 1337-es birtokosztály szerint a települést ketté osztották. A víz felőli része a Telegdieké, Pongrác ispán utódaié, a mező felőli része pedig a Makófalviaké