Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

lett azzal, hogy birtokrészükben közös utcát jelöljenek ki. A kisfaludi jobbágyok házaik építésére fát hozhattak a ládányi erdőből, sőt a makófalvi mellett a kisfaludi bíró is engedélyt adhatott a mezőn élőknek fakitermelésre a ládányi erdőből, ha építkezni kívántak. ~-ot 1332-ben és 1337-ben Makófalvával határosnak mondják az oklevelek. % Makófalvi Dénes a saját részét elzálogosította Csanád érseknek, majd Makófalvi Mihály 1344-ben a negyedik negyedet is átengedte a Telegdieknek más birtokrészekért. így a teljes falu ismét a Telegdiek birtokába jutott. 1360. október 22-én újra osztoztak rajta, amikor is Miklós fiaié: Györgyé és Miklósé lett. A későbbiek során nevét nem említették az oklevelek, feltehetően Makófalva területébe olvadt. írod.: Blazovich-Szakály 1993. 170-171., Borovszky II. 287., Cs. I. 698., FNESz. I. 742.. Kristó 1976. 85., MT. 170-171., SzabSzatm. 111., TF. I. 861. (B-H) Kisfecskés 1. Fecskés (Csanád m.) Kisfejéregyház 1. Kurtegyház (Zaránd m.) Kisférged 1. Férged (Csanád m.) Kisgyarmat 1. Gyarmat (Zaránd m.) Kisiratos 1. Nagyiratos (Arad, Csanád m.) Kiskamut 1. Kamut (Békés m.) Kis-Kér 1. Kér (Zaránd m.) Kiskirály Zaránd m. (1374: Kyskyraly; 1446: Kyrali; 1473: Kyskyraly; 1561: Kis király) A mai Simánd (§imand), Szentmárton (§inmártin) és Székudvar (Socodor) között lokalizálható, pontos helyéről, régészeti kutatottságáról, vagy előkerült leletekről azonban nincsenek ismereteink. A helynév a Kis-, megkülönböztető szerepű melléknévnek és a -király, méltóságot kifejező főnévnek az összetétele. A terület, a birtok annak idején a királyé volt. Feltehetően egy nagyobb Királyi nevű terra, föld létezett korábban, amelyen egy, majd több település -, Egyházaskirály és belőle Szenteskirály alakult. - neve 1374-ben került elő a forrásokból Egyházaskirállyal együtt. 1394-ben határjárást végeztek a két falu határában (1. Szenteskirálynál.) 1471ben más birtokai mellett ~-i részétől is megfosztotta Mátyás király az Erdőhegyieket. 1487-ben ~-t Szenteskirállyal említették együtt. 1552-ben a Császár és Belényesi, 1563-ban a Vizesi család is birtokos volt ~-on. 1561-ben - köznemesek birtoka volt, de puszta, akárcsak 1567-ben és 1579-ben, amikor a zarándi náhijébe sorolva 250 és 500 akcse adót fizettek utána, akik kívülről művelték. írod.: Cs. I. 736., FNESz. I. 734., Káldy-Nagy 1982. 367., Maksay 1990. II. 1020., Márki I. 236.