Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

mesközi László birtoka lett, aki itt curia-t építtetett. 1478-ban határpert folytatott Bökényfalvi János deákkal. Temesközi László fiú utód nélkül halt meg, így Mátyás király 1484-ben Czeczei Kis Máté Liptó megyei főispánnak adományozta a falut. A XVI. században a csanádi Szent Üdvözítő társaskáptalan birtoka lett, aki 1453ban ugyancsak határpert folytatott Bökény falva birtokosával, Hodosi Radics Radocza-val. Feltehetően az 1551—52es török hadjáratok idején égették fel. A XVII. század közepén rövid időre szerb pásztorok telepedtek le területén, miután elhagyták, többé nem létesült helyén település. írod.: Borovszky II. 253-254., Cs. I. 698., Kovách 1995. 34., Révész 1984., TF. I. 860., ZsO. III. 3190. 3197. sz. (B-H-Sz) továbbiakban nem került elő neve a a forrásokból. írod.: Blazovich 1985. 37., Kovách, Kézirat 75., Reg. Arp. 202. sz. (B-H-Sz) Juvenin Zaránd m. (1202—3: Juvenin) Helye közelebbről ismeretlen, feltehetően a megye nyugati részén feküdt. Vele kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A falu neve ismeretlen eredetű. Nem valószínű, hogy kapcsolatban állna a latin eredetű iuvenis 'ifjú, fiatal; fiatal nő, fiatal férfi' szóval. Hogy ez előzetesen személynévként is szerepelt volna, mint a birtokos, a falualapító neve, ez nem tudható. 1177-ben III. Béla királynak az aradi káptalan számára adott oklevélben tűnt fel először neve. Imre király 1202—3 körül Richárd aradi prépost kérésére megerősítette az aradi egyház valamennyi birtokát határaikkal és szolgáló népeikkel együtt. Ezen oklevélben Galsa előtt szerepel A