Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Hodosdmonostora Hathubald, Hathubrant személynevek Hattin : Hátin becézett alakja. Györffy György szerint a Hetény helynevek szétszórt elterjedése inkább valamely etnikumra utal, törzsnévi tulajdonságra mutat. 1481-ben többen (Dócziak, Csombolyiak, Kaszák és a Bakiak) tartottak rá igényt. További sorsa nem feltárt. írod.: FNESz. I. 610: Hosszuhetény, Györffy 1960. 28., Kristó—Makk—Szegfű I. 78., Márki I. 232., SzabSzatm. 53. (B-H-Sz) Hidas Békés m. (1295: Hidus; 1510: Hydas) Békéstől nyugatra, a Hidas-ér mellett feküdt. Területe később Békésébe olvadt, amelynek határában ma is létezik Hidashát. A falu pontos helye és kiterjedése ismert, a Békéstől nyugatra, a Murony felé vezető kövesút északi oldalán feltérképezett Békés 14, 16, 17, 20, 29, 30. és 67. sz. topográfiai lelőhelyekkel azonosítható. A település temploma a 67. sz. lelőhelyen állt, helyét azonban ma már csak a szántásban látható világos, sárgás színű foltja, s az abban előforduló tégladarabok és kiszántott embercsontok jelölik. A lelőhelyeken Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek fordulnak elő, de házhelyeket is meg lehet még figyelni. A templom helyén 1990-ben Szatmári Imre végzett szondázó ásatást, melynek során előkerült az egykori település egyhajós, félköríves szentélyzáródású, döngölt földből alapozott, 13,75 méter hosszú és 7,65 méter széles temploma, pontosabban annak alapfala. A templom külső oldalán 7, az épületen belül pedig 47 sírt tártak fel. A sírokból kizárólag késő középkori leletek kerültek elő (párizsi kapcsok, fémszálas szemfedő, pártaöv stb.), ennek ellenére a falu 1295. évi említése és a lelőhelyen előforduló Árpád-kori kerámiaanyag megengedi talán azt a feltételezést, hogy a templom is felépülhetett már az Árpádkor folyamán. - helynevünk a magyar híd főnév -s melléknévképzős alakja. A falu olyan vízfolyás (Hidas-ér) mellett feküdt, amelyen híd vezetett át. 1295ben Murony határjárása során említették a - eret. 1510-ben - falu a gyulai uradalomhoz tartozott. 1516-ban Gál Ispán Kamut birtokba iktatásakor 4 hidasi jobbágy jelent meg. 1526-ban lakói csak 1 Ft 50 dénárt fizettek hadiadóba. 1553-ban már békési jobbágyok jelennek meg Gál Ispán fiainak Kis-Kamutba történt visszaiktatásakor, ami azt jelenti, hogy területe ekkor már Békés mezőváros része lett talán. írod.: Blazovich 1985. 34., FNESz. I. 594., GyO. 57., Karácsonyi II. 169-170., MRT. IV/3. 1/67., TF. I. 508. (B-H-Sz) Hodosdmonostora Arad m. (1177: Hvdust; 1293: Hudusmonustura) Mikelaka (Micálaca) és Glogovác (Vladimirescu) között feküdt, ma puszta Aradtól nyugatra. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyag nem ismeretes. A település nevének előtagja a Hódos-, a hód állatnevünk -s melléknévképzős származéka. Ezen típusú falunevek általában olyan víznévről vették a nevüket, amelyekben sok hód élt az adott időben. A