Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Hén ről nehéz eldönteni, hogy jelen esetben vajon kicsinyítőképző-e vagy pedig helynévképző funkciója van. 1332-ben Felicián fia Tamás mesteré volt, 1453ban Heykedi Anna Sári Péter mestert, Hunyadi János titkárát fiává fogadta, és más birtokai mellett neki adományozta Heyked nevű birtokát is. 1464-ben is megemlítették a település nevét, amelyen a török defterek szerint 1560-ban 10, 1570-ben pedig 8 adózó élt. Feltehetően a 15 éves háború idején pusztult el. írod.: BO. I. 64-65., Cs. I. 681., FehérÉry—Kralovánszky 1962. 1008. 73. o., Fehértói 1983. 152., FNESz. II. 131: Mezőhék., Kovalovszki 1957. 28. 71. 74., Kristó 1976. 85., Paszternák 1995. 52., Széli 1942. 129., TF. I. 896., Zsíros 1990. 16-20. 67. (B-H-V) Hén Békés m. (1297: Heen) A mai Békésszentandrás délkeleti szélén feküdt. Első említésekor 1297-ben lakatlanul állt, és Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházával együtt III. Endre király az Akus nembeli Mihály fia Akus mesternek adományozta. A - név valószínűleg személynévi eredetű, de jelentése eddig még nem tisztázott. A település ezen a néven többé nem bukkan fel a forrásokban, a XV. században már védőszentjéről Szentmiklósnak nevezik. írod.: MRT. IV/2. 1/23., TF. I. 508. (J) Herceg Zaránd m. (1214: Herseg, 1561: Herczekmorych) A Makra hegy aljában, Apa (Mocrea) közelében feküdt. Régészeti vonatkozású, hozzá köthető adatokról nem tudunk. A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A magyar herceg főnevet ugyanis őseink személynévként is használták. Ezt a tényt erősíti meg a helynév korai, XIII. századi felbukkanása is. Boleszló váci püspök 1214-ben nagy adományt tett a leleszi konvent számára, az adománybirtokok között - 1370-ben faluként (villa) szerepelt, amely a későbbiekben Moróc-cal olvadt össze. 1561-ben a gyulai várhoz tartozott 4 portája. A defterekben már csak Maróéként jegyezték le nevét. írod.: Fehértói 1983. 155., FNESz. I. 585., Káldy-Nagy 1982. 335., Krassó III. 98., Maksay 1990. II. 1018., Márki I. 232. (B-H-Sz) Hercegmoróc 1. Moróc (Zaránd m.) Hetény Zaránd m. (1481: Hethyn) Világostól (§iria) nyugatra feküdt. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév a XI—XII. században legtöbbször Heten alakban fordul elő. Származását, kialakulását tekintve azonban megoszlanak a vélemények. Egyesek a személynevet a hét számnevünkből képzett főnévnek tekintik. Mások felvetik a török játáyán : játiyán szóból való magyar hetevény csillagnév személyi változatának lehetőségét is. Kevésbé valószínű a személynév német nyelvből való eredeztetése, 1.