Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: F. X. 17. 893-895., Márki I. 309., MTT. VI. 28. (K) Háromfülű Arad m. (1449: Haromfilew; 1471: Haromfylw; 1561: Haromfevlev) A mai Arad közelében Deszk és Ötvenablak között feküdt. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A település utótagja a régi magyar File : Filő : Fileo személynév. A testrésznevekből alakult személynevek gyakoriak voltak régi névadásunkban. A falunév előtagja a három számnevünk. Elvileg elképzelhető, hogy ezt a lakott helyet egy 'háromfülű' személyről nevezték el, de ennek igen kicsi a valószínűsége. 1332ben bukkant fel neve. 1372-ben a Szeri Pósák tiltakoznak elfoglalása ellen. 1406-ban is a Szeri Pósák birtoka volt, 1449-ben predium, az aradi káptalan is részesedett belőle. 1471-ben a Szeri Pósák dominiumához tartozott Szentpál pusztájaként. 1561-ben a Pethő, és Mágocsi család 2 és 3, Kaczkffi Litteratus Györgyné 2 portával birtokolta. 1567ben 14, 1579-ben 24 déli szláv és magyar adózója volt, akik előbb 1925, utóbb 5823 akcse adót fizettek a defterek szerint. Valamikor a XV—XVI. század fordulóján lett ismét lakott az addig pusztaként álló terület, amely feltehetően a 15 éves háború idején néptelenedett el újra. írod.: Cs. I. 771.. FNESz. I. 571: Háromfilő. 700: Kavilló., Káldy-Nagy 1982. 110-111., Kálmán 1973. 43., Kovách, Kézirat 70., Maksay 1990. I. 104., Márki I. 203., Temes I. 121., ZsO. II/1. 4890. sz. Háromfülű Zaránd m. (1418: Haromfylev; 1567, 1579: Háromfül) Neve először 1418-ban bukkant fel, amikor Maróthi János bán az aradi káptalannál tiltakozott birtokának háborgatása miatt. A puszta Bánkút és Medgyesegyháza közelében feküdt, Bánkút és Meggyes nevű falvak lakói közösen művelték. Régészeti adatai nem ismeretesek. Névfejtésére 1. az előző szócikket. írod.: GyO. 10.. Káldy-Nagy 1982. 293-294. (B-H-Sz) Háromház Zaránd m. (1473: Haromhaz) 1473-ban és 1481ben Nadab (Nádab) mellett említették. Régészeti jellegű információkkal nem rendelkezünk róla. A Nadabiak és Dócziak zálogbirtoka volt 1481 és 1511 között. II. Ulászló király 1515-ben, mivel zádorlaki birtokában Dózsa hadai károkat okoztak és oklevelei is elpusztultak, Dóczi Ferencnek birtokait, köztük ~-át is újraadományozta. 1520-ban Maczedóniai Miklós és Dóczi Ferenc perében tűnt fel. A falunév a magyar három számnév és a ház 'lakóépület, lakóhely' főnévnek az összetétele. Feltehetőleg a névadáskor a településnek csak három háza volt. írod.: Cs. I. 733., FNESz. I. 571., Márki I. 232. 321., Mon. Rust. 333. sz. (B-H-Sz) Háromlábú Zaránd m. (1418: Haromlabow) Helye közelebbről nem meghatározható. Vele összefüggésbe hozható régészeti adatok vagy leletek nem ismeretesek. A falu feltehe-