Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ható régészeti adatok nem ismeretesek. A ~-i monostor „fiai" 1177-ben a ségi uradalommal határosak, 1233-ban a király évi 500 kősóban határozza meg sórészesedését. 1405-ben Zomlyn-i Ramáz fia Mihály fiai tiltakoztak amiatt, hogy atyjuk és Albewsi Márton fia Dávid más birtokok mellett --et is átengedjék Szeri Pósa fia István fia Péternek és testvérének. 1410-ben Gyelidai János aradi kanonok volt. 1471-ben mint Szeri Pósafi István birtoka a szentpáli uradalomhoz tartozott. 1561ben a Mágocsi, Liszthi, Kaczkffi Litteratus és Pethő családok a birtokosai, összesen 10 adózó portával rendelkeztek. A defterek szerint az aradi náhijéhez tartozó ~-on 1567-ben 27, 1579ben 37 adózó volt. Magyar és déli szláv lakói 1567-ben 5938, 1579-ben 6280 akcse adót fizettek. Hozzá tartozott Kolpa puszta, az egykori Kölp falu is. Feltehetően a 15 éves háború idején lett lakatlan. Ezen ősi falu nevében feltehetőleg a régi magyar Gyele : Gyeli személynevünk rejlik -d helynévképzővel alkotott változatban. írod.: Cs. I. 771., FNESz. I. 656: Jelihálás., Káldy-Nagy 1982. 124-126., Kristó 1976. 85-88., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 201-202., Temes I. 355., TF. I. 177., ZsO. 1/1. 4015. 4184. sz. (B-H-Sz) Gyoma Békés m. (1332-37: Gama; 1338: Gyuma; 1393, 1561: Gyoma) A mai település központjában, a Hármas-Körös régi medrének nyugati partján, a református templom környékén terült el az Árpádkori és a késő középkori település is. Közvetett adatok arra utalnak, hogy temploma a református templom helyén állhatott. Neve az azonos alakú személynévből származik, ennek eredete azonban nem tisztázott. Első említésekor, 1332-ben Gama alakban írták. Egyháza a békési esperességhez tartozott, Pál papja 3 garas pápai tizedet fizetett. 1338-ban Gyuma néven jegyezték le, és Bethlen fiainak a birtoka volt. 1412-ben több házát és Mindenszentek tiszteletére emelt templomát nevezi meg egy oklevél. 1347-től 1412-ig húzódott a Bethlenek és a velük rokon Neczpáliak közötti birtokosztályper, amikor is megosztoztak - birtoka felett. Egy 1453-as adat szerint ménest is tartottak ~-n. 1493-ban a Dóczi család birtoka lett, akik ezután majdnem egy évszázadig bírták. Hozzá tartozott két másik település: Ewzed (Őzed) és Mykolaka. Előbbi a Körösök keleti oldalán, utóbbi viszont Gyomától északra, a folyó egy teraszán helyezkedett el. Mindkettő Árpád-kori falu, Mykolakának temploma is volt. 1425-ben a fentieken kívül Tewissesstelek, Aranassass, Zerewhel, Kettoshalom, továbbá a Hosswtho alio nomine Zele halászóhelyet is - határához sorolták. 1561-ben Dóczi Miklós 15 adózó és több szegény portát bírt ~-n, amelynek lakóit a török hatalomátvétel után a békési náhijébe tagolták. 1567-ben 41 család 9794 akcse, 1579-ben 53 család 18 500 akcse adót fizetett. A magyar lakosság Őzedhalom pusztát is használta. A hódoltság idején többször elpusztították, de több-kevesebb idő eltelte után mindig újra települt. A mai település határához tartozik még a középkori Ege és Keresztúr (Nyárszeg) területe is.