Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Földvár elő. A Szárazér és a Batidai sík mocsarából kiemelkedő platón ellipszis alakban nyúlik el a leletek alapján a XI—XVII. századra keltezhető település, melynek délkeleti negyedében állt az erődített templom. A település nevét egy írástudó emberről, Fyl : Fii deákról kapta. A helynév előtagja tehát személynév, amely az egykori birtokosra utal. Ez a személynév lehet a magyar fül : fii testrészével is kapcsolatban álló, de lehet a latin Filipus 'Philippus' (Fülöp : Filep) név tövének becézett származéka is. A helynév utótagja pedig a deák 'tanult ember' köznevünk, amely déli szláv eredetű szó átvétele. 1332-ben királyi ember nevében jelenik meg elnevezése. 1406-ban ugyancsak királyi emberként szerepelt --i Demeter és János. A ~-i család mellett 1410ben felbukkant a rokon Köz család is. 1448-ból már 16 birtokosa ismeretes, akik köznemesek voltak. 1450-ben újabb 12 birtokos neve került elő. A nevek a későbbiekben tovább szaporodtak. Lakói aktívan részt vettek a nemesi megye életében, szolgabíró és királyi ember került ki soraikból. 1552-ben az adóróvó nemesi faluként említette. 1561-ben 4 portáját jegyezték fel Toldi Mátyás, Halász Ferenc, Szabó Dénes és Sárkány János birtokaként. 1580-ban 110 adózójának nevét vették fel a defterbe. 1596-ban elpusztult, de a XVII. században újra települt. írod.: Béres 1995. (benne a korábbi irodalom), Borovszky II. 187-194., CSMÉ. I. 150., Dávid 1974., FNESz. 472, 479., Kálmán 1973. 76., Kniezsa 1974. I. 154., Maksay 1900. I. 284., SzabSzatm. 99., Szentkláray 1899. (B-H-BM) Földvár Arad m. (1343: Feldwar; 1433: Fewldwar; 1446, 1495: Fevldwar) Ma puszta Arad és Szabadhely (Simbáteni) között. Egykori helyének régészeti kutatottságáról vagy hozzá köthető emlékanyagról nincsenek ismereteink. Márki Sándor megemlékezett hatalmas földsáncairól. Nevével kapcsolatban 1. az alábbi - szócikket. 1343-ban Markusy-i Dees fia Loránd eladta Becsei Imrének. 1433-tól Országh birtok volt. A XV. század második felében (1487—1495) Panáddal együtt említették. Csánki Dezső két helyként említi. Mivel birtokosa azonos, egy nagy határú településről van szó. 1567-ben 26, 1579-ben 35 déli szláv adózójának a nevét jegyezték fel a defterekben, akik előbb 7743, utóbb 8802 akcse adót fizettek. Több juhos gazda élt ekkor ~-on. írod.: Cs. I. 731. 770., Káldy-Nagy 1982. 132-134., Márki I. 123. 201., TF. I. 176. (B-H-Sz) Földvár Csanád m. (1463: Feldwar; 1472: Fewldwar; 1476: Feketefeldwar; 1561: Warjas Feldwar; 1562: Feolduar,) Pusztaföldvártól délnyugatra a „nagy tatársánc" mellett feküdt. Fekete~-nak és Varjas ~-nak is nevezték a XV. század során. 1459-ben bukkant fel Hunyadi birtokként. 1463-ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott eladományozása ellen, majd Teleki Varjasi János birtoka lett. 1468ban rajta kívül Csücsködi Mihály és András, Tompa Domokos, Szalmatercsi Mihály és fiai, valamint Nagy Albert is birtokosai. Ugyanebben az évben egy orosházi lakodalomról haza-