Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Fazokasegyház mesterségre, fazekasságra utal. A Váradi Regestrum 1214-től származó bejegyzésében Gyula- vagy - nevét kell keresnünk. - neve egyébként majd csak a XVI. században kerül a forrásokba. Feltehetően korábban is fennállt. 1559-ben Jász Lukács egyik birtokosa, akinek birtokát Bornemissza Benedek gyulai kapitány sarcolta. 1561ben 24 portáját Toldi Miklós és nemesek birtokolták. A török defterek 1567ből 37, 1579-ből 38 magyar adózójának nevét hagyományozták az utókorra. Előbb 5698, utóbb 5835 akcse adót fizettek. Írod.: FNESz. I. 552. II. 737., Káldy-Nagy 1982. 343-344., Maksay 1990. II. 1018., Márki I. 229., Somogyi 1913. 204. 235-236. (B-H-Sz) Fazokasegyház Békés m. (1403: Fazokaseghaz; 1506: Fazakas, Fazokas; 1512: Fazokasthelek) A település Nagyszénástól északnyugatra, Csabacsűdtől keletre esett. Az okleveles források elégtelensége és a támpontot nyújtó földrajzi nevek hiánya miatt nem azonosítható teljes bizonyossággal a környéken ismert három Árpád-kori falu egyikével sem. Neve mesterségnév és -egyháza összetétel útján valószínűleg a XIV. században keletkezett, és elpusztult, majd újratelepült falut jelöl. Első említésekor 1403-ban possessio Fazokaseghaz-nak nevezték, és a gyulai uradalomhoz tartozott. Valószínűleg ugyanezt a települést említik Fazakas, Fazokas alakban 1506-ban és 1510-ben is a gyulai uradalom birtokai közt. 1512 körül már Fazokasthelek néven a szentandrási uradalomhoz tartozott. írod.: Karácsonyi II. 58. 106., MRT. IV/2. 7/119., TF. I. 497. (B-H-J) Fecskés Csanád m. (1456: Feczkes; 1463: Fechkes; 1561: Kysfechkes) Mezőhegyes egyik határrészét ma is ~-nek nevezik, tehát Mezőhegyes és Tótkomlós között állt. A település templomának helyén, amelyre egy halom tetején megfigyelhető tégladarabok utaltak, Oláh Imre 1894-ben sikerrel végzett ásatást. Nemcsak NyK-i tájolású sírokra leltek ekkor, hanem a templomhoz tartozó „furkózott alapot" is megtalálták. Az épület alaprajzát azonban a különböző bolygatások miatt nem tudták elkészíteni. Falai téglából épülhettek. Az ásatás során mindössze egy orsókarika került elő, de az egykori faluhelyen vagy annak közvetlen környékén egy 17 cm magas, vörösmárványból faragott oszloptöredéket is találtak, amely valószínűleg ugyancsak a templom helyéhez köthető. A településnek és templomának helyét 1964-ben is sikerült terepbejárással azonosítani. Területén Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek egyaránt előfordulnak. A település neve a magyar fecske madárnév -s melléknévképzős származéka. Valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy a névadás idején itt nagyon sok fecske élt. Későbbi elnevezése: Kis-Fecskés a terület nagyságára utal, így akarván megkülönböztetni a szintén Csanád vármegyei, de jóval nagyobb Mogyorós-Fecskéstől. Komlós-Fecskésnek pedig azért hívták, mert határos volt Komlóssal, azaz a mai Tótkomlóssal. - korszakunk elején, a kora Árpád-korban feltehetően