Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Fejéregyház egy nagyobb - nevű föld, 'terra' lehetett, amelyen később több település keletkezett. 1450-ben Hunyadi János birtokaként tűnt fel, 1456-ban V. László király - birtokában is megerősítette. 1463-ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott eladományozása ellen. Végül Teleki Varjasi Jánosnak, a Hunyadiak familiárisának birtokába jutott, majd a falu egy részét Kerei Ferenc szerezte meg. 1536-ban Komlósfecskési előnévvel nevezte magát. 1561-ben Kisfecskésen Jász Lajos 3 portával rendelkezett. Ugyancsak Kisfecskést 1557—58-ban pusztaként, 1580-ban pedig 25 adózóval jegyezték fel a török összeírok. A 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Borovszky II. 109. 290—291., CSMÉ. I. 149., FNESz. I. 444., Kovalovszki 1965. 179. 182. (33. sz. lh.), Maksay 1990. I. 285., Szeremlei II. 253. 334. (B-H-Sz) Fegel Csanád m. (1238: Fegel) 1238-ban IV. Béla király a - földön 1 ekényi birtokot adott a Csák nembeli Miklós ispánnak, akinek ott egy háza volt. Helye ismeretlen, Borovszky Samu Gedös mellett Pécskától (Pecica) északnyugatra lokalizálta. Régészeti adatokkal, leletekkel nem jelölhető. Nevének eredete bizonytalan. írod.: Borovszky II. 170., TF. I. 856. (B-Sz) Fejér Arad, Csanád m. A Battonyához tartozó Szionda pusztától délre, Majmát falu közelében feküdt. 1567-ben és 1579-ben a defterekben pusztaként szerepelt. Kívülről művelték. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti információk nincsenek. A helynév tulajdonképpen a magyar fehér, régiesen fejér melléknevünkkel kapcsolatos. Ismerjük személynévi alakját is 1219/1550: Feier-ként. Ez a személynév viselőjének jellegzetes haj vagy bőrszínére utalt. Ily módon végül is a helynév keletkezhetett puszta személynévből is. írod.: Fehértói 1983. 126., FNESz. I. 446: Fejércse., Káldy-Nagy 1982. 264., Kálmán 1973. 84., VR. 86. § 226. (B-H-Sz) Fejéregyház Békés m. (1297: Feyreghaz; 1329, 1448: Feyereghaz) Békésszentandrástól északnyugatra terült el, ma az öcsödi határhoz tartozó ~-i telek határnév jelzi helyét. - neve feltehetőleg fehér falú templomától ered. 1297-ben III. Endre a lakatlan földet, amelyen a - nevű templom állott, az Akus nembeli Mihály fia Akusnak adta a lakatlan Hénnel együtt. 1329 előtt I. Károly király --át Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe. A XV. században a Pálóczi család tulajdonába került, 1455-ben KülsőSzolnok megyéhez csatolták mezővárosi ranggal. Szapolyai János király kiváló katonájának, Kun Kocsárdnak adományozta --át, majd 1537-ben Werbőczi István és fia, Imre kapták. 1555ben földesurai Kenderesi Lőrinc, Vetési János és Vizesi János voltak. 1552ben a békési főesperességhez tartozott. 1561-ben ~-án nem vettek számba adófizető portát. A defterekben 1567ben 8, 1579-ben 7 magyar adózóját je-