Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

F Fábiánsebestyén Békés, Csongrád m. (1561: Fabian Sebestien) A jelenlegi településtől északnyugatra, a Kórógy-ér déli partján ma is állnak templomának romjai. A saroktámpilléres falusi templom délnyugati sarkán 95 cm magas lábazat fut körbe, építése a XVI. századra tehető. Nem messze a romtól, a Kórógy csárdánál 15 db X—XI. századi sírt tártak fel, melyekből többek között S-végű hajkarikák és I. Endre király dénárja származik. A templommal szemben, az északi Kórógy-parton mintegy 2 km hosszan sok Árpád-kori cserepet figyeltek meg, melyek jelzik a korai település kiterjedését. A település neve a templom védőszentjére, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúkra utal. A kunok által telepített falu volt. Úgy tűnik, hogy már a XV. században is létezett. Mágocsi Porkoláb Mártont és feleségét beiktatták ~-i birtokukba. 1561-ben 28 adózó és több szegény portáját írták össze, amelyek a Mágocsi család kezén voltak. 1567-ben 68, 1579-ben 58 kapuját jegyezték fel a defterekben. A szultáni hász-birtok magyar lakói 15 000 illetve 30 000 akcse adót fizettek. írod.: Érszegi 1982. 43. 104. sz., Fehér— Éry—Kralovánszky 1962. 36., Gyárfás III. 511., Horváth 1978. 134-135., Káldy-Nagy 1982. 26. 172-174. 396., KJM. RégAd 54-84., Kovalovszki 1957. 28 . 64. 74., Maksay 1990. I. 163., Szarka 1940. 15-16., ZsO. II/l. 68. sz. (B-H-V) Fábián vára Békés m. (1391: Gyurghaza más néven Fabianwara, 1466: Fabianvara) Csárdaszállástól északra, a Gyomára vezető országút északi oldalán egy feltehetően rézkori halomra az Árpád-korban templom és köréje temető települt. Közvetlen adatok alapján feltételezhető, hogy egy Árpád-kori kisvár, földesúri aliódium központja is lehetett itt. A hozzá tartozó Árpád-kori falu a tőle északkeletre húzódó dombháton terült el. A Fábián személynév 1138-tól ismert, és a tulajdonosra utal, csakúgy mint az első említésekor felbukkanó Györgyháza (Gyurghaza) elnevezés. Valószínű, hogy az utóbbi volt a korábbi birtokos. Első említésekor, 1391-ben azonban possessio-nak mondják, és a Simái család birtoka: in possessiare Gyurghaza alio nomine Fabianwara 150 eke földet, 30 kaszálót és a Körösön három halastavat: a két Aroncha és Kvuachfok nevezetűt, melyek évi jövedelme 150 forint és 100 dénár, mondhattak a magukénak, továbbá kőből épült, de torony és tető nélküli temploma is volt. Egy 1466-ban kelt oklevélből megtudjuk, hogy a Békés-Gyoma közötti országút mellett feküdt, és valószínűleg már ekkor is Félhalomhoz tartozott. 1498-ban viszont már „predia Fabianwara" néven Muronyi Veér András kezén találjuk. 1617-ben már egyértelműen Félhalom része, és Salamon Jánosné, szül. Domahidi Katalin birtoka, olyannyira, hogy a fent említett 1466. évi oklevél is nála volt. Ez az utolsó, igaz, már csak közvetett adat ~-ról. Az okleveles adatok is megerősítik tehát, hogy az Árpád-korban itt állt templom és földesúri központ a XIV. század vé-