Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései 1554-1579 - Dél-Alföldi évszázadok 8. (Szeged, 1996)

BEVEZETŐ

maga Cseri elég biztosan ezzel vehető azonosnak. Az uradalom egyébként a Temesen jócskán átnyúlva a temesvári náhije szomszédos részére (Pozsárostó, Berkfalva = Berkova, Hárombizere = Dolna-, Szredna- és Gorna-Bisztra) is kiterjedt. Csudaháza (Temes m.) = Parfa (Parác). Ld. Csudaház. Endrőd (Temes m.) = Fáget (Facsád). A helység (ld. Facset) a török korban egy náhije központja volt. A hozzá tartozó falvak nagyobb része semmilyen más forrásban nem bukkan elő, sőt magával Facsettel sem találkozunk 1548 előtt ezen a néven. 15—16. századi szórványadatokból valószínűsíthető, hogy ez a tájegység — valószínűleg a náhije egésze — mindenestül egy ismeretlen származású, jómódú köznemesi családé, az endrődi Békéseké (1364—1550) volt, akik Facset helység és castellum birtokosai voltak (1548), és később facseti Bekes néven fordulnak elő (1598).

26 Ha pedig így van, akkor maga Endrőd, amely a 16. század közepén (1550) eltűnik a szemünk elől, minden bizonnyal a náhije központjával, Facsettel azonos. Ermény (Krassó m.). Egyházas hely. Ld. Jármin. Etre (Temes m.). Egyházas hely. Ld. Vetri. Fancslaka (Temes m.) = Unip (Temesújnép). Egyházas hely. Ld. Vejslok. Félegyház (Krassó m.) = Bela Crkva (Fehértemplom). Ld. Bela Cerkva. Gatal (Alsó-) (Krassó m.) = Berecufa (Berekutca). Ld. Gacsalug. Gyalmár (Krassó m.) = Gherman (Ermény). Ld. Gyerman. Gyovad (Temes m.) = Gad (Gád). Egyházas hely. Ld. Gád. Hegyeres (Krassó m.) = Ezeris (Ezeres). Ld. Hegyeres. Hollód (Temes m.) = Jabár (Zsábár). Ld. Zsábár. Illyék (Temes m.) = Uliuc (Temesújlak). Egyházas hely. Ld. Uluk. Jobbágy (Temes m.) - Obad (Obád). Egyházas hely. Ld. Obágy. Kér (Temes m.). Egyházas hely. Ld. e néven. Keresztúr (Temes m.) Egyházas hely. Ld. Kirsztur. Körtvélyes 1. (Temes m.). Egyházas hely. Ld. Kurtvílus. Körtvélyes 2. (Bara) (Temes m.) = Páru (Bégakörtés). Ld. Bara. Majosfalva (Krassó m.). Egyházas hely. Ld. Mojsa. Manihó (Krassó m.) = Mordom (Monyó). Ld. Manehava. Maráz (Temes m.). Mezőváros és egyházas hely. Ld. Miráz (Máli-). Molvica (Keve m.) = Omoljica (Omlód). Ld. Omolinc. Mura (Temes m.). Egyházas hely. Ld. e néven. Ohad (Temes m.) = Ghilad (Gilád). Ohod mezőváros, a középkori Ohad (Ohat) egyházas hely utóda, 308 hánényi lakosságával (1579) a szandzsák egyik legnépesebb helysége volt, helynévi nyoma viszont nincs. Korábban a mai Obaddal azonosították, ámde hibásan, mert ez a defterben Obágy néven merül fel, és egész bizonyosan a középkori Jobbágy falu utóda. Hol feküdt akkor Ohod? Elpusztult-e nyomtalanul, ami alig valószínű, vagy megváltozott néven élt tovább? A kérdést azok a puszták segítenek megválaszolni, amelyek a defterek szerint „Ohod közelében" feküdtek. Közülük Bezda (a középkori Bésd plébánia) helyét ma Besdiu dűlőnév őrzi Ghilad és Voiteg között; Opofáj és Teremia a 15. század elején Vejteh (a mai Voiteg) tartozékaként merül fel Apafája és Teremi néven; Tót-Csákova nyilván a középkori Tótcsák falu megfelelője és feltehető, hogy nem esett messze Csáktól, a mai Ciacovától; Tót-Dolác ugyanakkor Magyar-Dolác faluhoz, a mai Dolathoz 26 PESTY FRIGYES: Krassó vármegye története. IV. Oklevéltár. Bp. 1883. 42. Birtokaikként ismert még Komyth (1548: uo. 46). Bredeczewa, Sidilest, Batest, Antalest, Bidirest, Grozesth (1598: uo. 218-219).