Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései 1554-1579 - Dél-Alföldi évszázadok 8. (Szeged, 1996)
BEVEZETŐ
másik, 18. századi bécsi kamarai forrásban néhány Pancsova vidéki puszta határleírását találjuk meg. 23 Kitűnően használhatók a térség részletes modern kori térképei is, elsősorban Lipszky Jánosé 24 , valamint az 1860-as években készült ún. második, és az ezt követő, 1880—1910 között elvégzett harmadik katonai felmérés anyaga. 25 Számos törökkori helynév megfelelője fedezhető fel rajtuk dűlő, patak, völgy vagy hegy nevében. (Nyilván az egyes községek kataszteri térképei is felettébb hasznosak lennének, de ezek tudtommal csak Temesváron hozzáférhetők.) Maguk a defterek is nyújtanak topográfiai fogódzókat, elsősorban a pusztákkal kapcsolatban. Ezek földjét általában egy szomszéd falu használta és az adózott utána, úgyhogy a defterbe eleve annak mintegy függelékeként jegyezték be őket. Néha kifejezetten a faluval egybefoglalva írták össze („X falu Y pusztával együtt"), máskor utána, külön adóegységként, többnyire közölve, hogy „az említett falu" közelében fekszik és annak „rájái" művelik. Nyilvánvaló, hogy ha egyiknek a fekvését ismerjük más forrásból, akkor ebből a másiknak hozzávetőleges fekvésére is fény derül. Különösen hasznosak ebből a szempontból azok a ritka esetek, amikor egyszerre több falu osztozott egy puszta használatán, mert ebből már négy-öt település egymáshoz viszonyított fekvésére lehet következtetni. (Bár megjegyzendő, hogy több esetben nem szomszédos falvak, hanem távolabbi mezővárosok lakosai a használók.) Fontos aláhúzni, hogy a helységek felsorolásának rendjéből — eltérően a magyarországi dikális összeírások legtöbbjétől — nem, vagy csak igen nagy óvatossággal vonhatók le topográfiai következtetések. A náhijéken belül a falvak sorrendje majdnem tetszőleges, legalább is ahhoz képest, amit a dikákban megszoktunk. Szó sincs tehát arról, hogy a falvak egy bejárási útvonalat követnének, mint emezek legtöbbjében. Legfeljebb az figyelhető meg, hogy nagyobb náhijéket, mint a temesvári vagy a csákovai, régiónként írtak össze, előbb az egyik, majd a másik felüket véve sorra; ámbár még ebben sem jártak el szigorú következetességgel. Abból tehát, hogy egy ismeretlen fekvésű falu milyen más ismert fekvésű, falvak társaságában fordul elő a defterben, elvben semminő konklúzió nem vonható le a fekvésére nézve. Mindamellett, alkalmilag ugyan és rendszertelenül, de van rá példa, hogy néhány egy tömbben fekvő falu együvé került az összeírásban. Ha tehát más forrásból tudtunk valaminő támpontot szerezni egy adott helység lokalizálására, és a defterben is ennek megfelelő szövegkörnyezetben találjuk meg, úgy a feltevésünket óvatosan megtámogathatjuk ezzel az adattal is. *** Nem szorul magyarázatra, hogy az adattár — és a mellékelt térkép — a Temesközt abban az állapotban mutatja be, ahogyan a török kor kezdetén találjuk. Tulajdonképpeni célom azonban, a középkor kutatója lévén, nem ez volt, hanem a középkori állapot rekonstruálásának megkönnyítése. Kézenfekvő volt feltételezni, 23 POPOVIC, D. J. SECANSKI, Z.: Gradja za istoriju naselja u Vojvodini od 1695 do 1796. Novi Sad, 1936. 24 LIPSZKY, IOANNES: Repertórium locorum obiectorumaue in XII tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium, magni item principatus Transylvaniae occurrentium, Budae, 1808. 25 Magyarország II. katonai felvételének I: 28 (XX) arányú térképei; Magyarország II. katonai felvételének 1: 144 000 arányú kisebbítetett térképei; Magyarország III. katonai felvételének 1: 75 000 arányú térképei; Magyarország III. katonai felvételének 1: 75 000 arányú helyesbített térképei.
