Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között

4. sz. táblázat A 15 ezer lakosnál kisebb belterületek néhány városfunkciója az 1930-as években'78 A. Városi szerepköröket ellátó települések A belterületi lakosság száma (1930) Igazgatás Közlekedés Oktatás Jogszolgáltatás „Egyéb" foglalkozású Keresők aránya Együtt 1. Kalocsa 11323 6 4 1 2 13 2. Orosháza 14291 5 4 1 1 1 12 3. Kisvárda 13304 5 1 3 1 2 12 4. Kiskunhalas 13728 3 3 2 1 1 10 5. Kunszentmiklós** 5073 5 1 2 1 1 10 6. Szeghalom 8064 5 1 2 1 9 7. Mátészalka** 8383 5 2 1 1 9 8. Kisújszállás 11298 3 2 2 1 1 9 9. Berettyóújfalu 9997 5 1 1 1 8 10. Nyírbátor 9501 5 1 1 I 8 B. Funkcionálisan a város és a falu között átmenetet képező települések A belterületi lakosság száma (1930) Igazgatás Közlekedés Oktatás Jogszolgáltatás „Egyéb" foglalkozású keresők aránya Együtt 11. Jászapáti 9535 4 2 1 7 12. Bácsalmás 6614 4 1 1 6 178 A táblázat adatbázisát a következő források képezték: 1. A belterületi lakosság számát és az „egyéb" foglalkozásúak arányát az 1930. évi népszámlálás 2. 41—68. és 374—466. o. alapján számítottam. 2. Az igazgatási, az oktatási és a jogszolgáltatási funkciókat a Helységnévtár 1937. 5—64., 87—577. és 793—807. o. alapján állítottam össze. 3. A közlekedési funkciókat egy 1950-ben publikált, de főként 1945 előtti adatbázison nyugvó településrendezési tervre támaszkodva elemeztem: BIBÓ—MATTYASOVSZKY 1950. (III. Magyarország útgocai és IV. Magyarország vasúti gócpontjai c. térképek).