Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között

A belterületi lakosság száma (1930) Igazgatás Közlekedés Oktatás Jogszol­gáltatás „Egyéb" foglalkozású keresők aránya Együtt 13. Kiskőrös 9338 4 1 ­1 ­6 M. Gyoma 8191 4 ­­1 ­5 15. Sarkad 9943 4 ­­1 ­5 16. Battonya 9028 4 ­­1 ­5 17. Nagykáta 8232 4 ­­1 ­5 18. Püspökladány 10797 3 1 ­1 ­5 19. Tótkomlós 9700 3 1 ­­­4 20. Kiskundorozsma 8288 3 ­­1 4 21. Hajdúnánás 14259 1 ­2 1 ­4 22. Abony 10923 3 1 ­­­4 C. Nem városi szerepkörű települések A belterületi lakosság száma (1930) Igazgatás Közlekedés Oktatás Jogszol­gáltatás „Egyéb" foglalkozású keresők aránya Együtt 23. Jánoshalma 10112 3 ­­­­3 24. Hajdúszoboszló 13867 2 ­­1 ­3 25. Tiszaföld vár 6011 3 ­­­­3 26. Kunhegyes 8118 3 ­­­­3 27. Kunszentmárton 8077 1 ­­1 ­2 28. Túrkeve 10188 1 ­­­­1 29. Lajosmizse 3716 ­­­­1 1 30. Kiskunmajsa 7966 ­1 ­­­1 31. Mezőberény 10753 ­­­­­-

Next

/
Oldalképek
Tartalom