Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

I. AZ ÖRÖKSÉG: A KAPITALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS MÉRLEGE - 2. Az alföldi agrárvárosok a két világháború között

A belterületi lakosság száma (1930) Igazgatás Közlekedés Oktatás Jogszolgáltatás „Egyéb" foglalkozású keresők aránya Együtt 32. Balmazújváros 12838 33. Jászárokszállás 10273 34. Dévaványa 10418 35. Endrőd 5513 36. Füzesgyarmat 5923 37. Vésztő 8822 38. Kistelek 6424 39. Hajdúdorog 9161 40. Nádudvar 8475 41. Hajdúhadház 9033 42. Jászladány 6933 43. Kecel 6534 44. Polgár 7526 45. Új fehértó 8753 * Állami felső mezőgazdasági iskola. 1930-ban Mátészalka összlakossága 9125, Kunszentmiklósé 8004 fő volt. A 4. sz. táblázat „C" csoportjában szerepeltetett 22, nem városi szerepkörű település népességének túlnyomó többsége a mezőgazdaságból élt, ugyanakkor az egyéb foglalkozású keresőik és eltartottjaik aránya mélyen az átlag alatt maradt. Ezzel szemben a táblázat „A" csoportjába tartozó településekben a népesség foglalkozási viszonyait a mezőgazdasági foglalkozásúak jóval kisebb, az egyéb foglalkozásúak sokkal magasabb aránya jellemezte. 17

9 Ezek a tények az agrárjelleg és a városminőség összefüggéséről a bevezetőben írottak óvatosabb megfogalmazására ösztönöznek. Úgy tűnik ugyanis, hogy a két világháború közötti időszakban az Alföldön 179 A „C" csoportba tartozók közül 12 településben volt a mezőgazdasági népesség aránya a 2/3ad felett, s az egyéb foglalkozásúaké (eltartottjaikkal) sehol sem érte el a 13 %-ot. ezzel szemben az A csoporthoz tartozók közül csak egynek volt 50 % feletti a mezőgazdasági népessége, ellenben valamennyiben 20, sőt két esetben 30 % felett volt az egyéb foglalkozásúak aránya (eltartottjaikkal). — Ld.: 1930. évi népszámlálás 2. 41—68. és 374-466. o.