Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 4. Településpolitika az új szakasz időszakában
dolgozat alapgondolataként ismét hangsúlyozzuk: az alföldi agrárvárosok megújulása gazdasági funkcióik továbbfejlődésétől és nem a régi gazdasági szerkezet visszaállításától volt remélhető. Ez a megújulás azonban nem volt elérhető a régi szerkezet durva lerombolásával sem, miként történt 1948 után, mert az csak gyors gazdasági-társadalmi leépüléshez vezethetett, hanem kizárólag az adottságokra építő, tehát a tegnapi agrárjelleget mint fő történelmi örökséget is figyelembe vevő modernizációval.) Az alföldi^yárosok fejlődése szempontjából kedvező irányba módosuló gazdaságpolitika mellett a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a lakásépítés és a kiskereskedelmi forgalom növelésére is. Az 1950-es évek eleji lakásviszonyok általános elégedetlenségre adtak okot Magyarországon. Egy, az Országos Tervhivatal által 1954 végén készített helyzetértékelés szerint a háború előtti színvonal eléréséhez az első ötéves terv idején félmillió lakást kellett volna felépíteni.148 Ezzel szemben az 1949. évi terv 180 ezer, az 1951. évi felemelt változat 220 ezer lakás építésével számolt. Ám ennek is mindössze 42,2 %-a, 102,6 ezer lakás épült fel 1954 végéig! 149 A súlyos mennyiségi lakáshiány mellett a lakosság körében nagy elégedetlenséget váltott ki a megépült lakások elosztásának módja is, amely a szakminisztériumokra és rajtuk keresztül a nagyvállalatokra bízta a lakásépítés és a lakáskiutalás túlnyomó részét. Amikor 1954-ben az új szakasz politikájának szellemében a „Szabad Nép"-ben „Igazságos lakáselosztást!" címmel megjelent egy cikk.^o néhány hét leforgása alatt sokezer olvasói levél özönlött a lap szerkesztőségébe. A levélírók legélesebben az elosztás részrehajlásait és bürokratikusságát kifogásolták. A lakásépítés elveinek és gyakorlatának bizonyos fokú módosítása, és egyáltalán a lakásépítés számszerű növelése, mint alapvető életszínvonalpolitikai célkitűzései ellenére az alföldi kis- és középvárosokban a helyzet alig javult. Annyiban persze kedvezőbb lett, hogy a magánerőből történő építkezések számára valamivel több építőanyagot biztosítottak, mint 1953 előtt, és így a falvakhoz hasonlóan valamelyest megélénkülhetett a magánházépítési tevékenység. >52 Állami lakásberuházások azonban az alföldi városokban és a 10 ezernél népesebb községekben alig-alig történtek. 1953 után csökkent ugyan a szocialista iparvárosok kivételezettsége, de a központi lakásépítést túlnyomó részben Budapestre összpontosították. 153 Ez részben persze indokolt volt: a tömegesen felvándorló vidéki munkanélküliek, továbbá a 148 OT. Tük. 875. d. (új) A népgazdaság fejlődése az első ötéves terv időszakában. Vályi Péter elnökhelyettes elé terjesztve 1954. december 18-án. 149 U.o. Az első ötéves terv időszakának lakásviszonyaira és lakáspolitikájára bővebben ld.: BELÉNYI 1985/b. 130 SzN, 1954. november 3. 151 Ez már az 1953 júniusi fentebb hivatkozott határozatban is szerepelt, majd 1953. október 8-án az MDP Központi Vezetősége egy újabb határozatot hozott, amely 1954-ben 40000 lakás felépítését irányozta el . OT. Tük. XIX-A-16-b. 425. d. Előterjesztés az 1954. évi lakásépítési keretszámjavaslatról. 1953. november 17. (november 16.) 152 Pl A 276. f. 61/599. Előterjesztés. „Népgazdaságunk fejlődéséről az első ötéves terv időszakában." 1955. május 21. (Készítették: Antos István és Bérei Andor). 153 Ld.: Szálai Béla OT elnök felszólalását az MDP Politikai Bizottsága 1954. december 6-i ülésén. Pl A 276. f. P.B. (film) 1889. Előterjesztés a népgazdaság 1955. évi tervének fő arányairól. A hozzászólások.
