Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 4. Településpolitika az új szakasz időszakában

régi lakásállomány avulása és nem lakás célú igénybevétele miatt a főváros lakáshelyzete valóban rossz volt. Ezek a nehézségek sem igazolhatják azonban azt a diszkriminatív politikai álláspontot, amelyet Rákosi fejtett ki az MDP Politikai Bizottságának egyik 1954. őszi ülésén. Itt az MDP főtitkára azt hangoztatta ugyanis, hogy azért kell Budapesten több lakást építeni, mint vidéken, mert a hatalom számára „nem mindegy az, hogy vidéken morog 1700 ezer (sic!) ember, vagy Budapesten morog 1700 ezer (sic!) ember a rossz lakásviszonyok miatt."154 Számos más ok mellett nyilvánvalóan ezzel a szemléleti egyoldalúsággal is összefüggött, hogy 1949—1954 között a mezőgazdasági jellegű városok lakásállománya 4,2 %-kal csökkent, miközben lakosságuk ennél kisebb arányban, 0,3 %kai fogyott, tehát a nagyfokú, a természetes szaporodás mértékét is felülmúló elvándorlás ellenére is romlottak a lakásviszonyok. Pontos statisztikák híján is feltételezhető azonban, hogy e városok lakásállományának csökkenése részben az igazgatási területükön fekvő tanyák lebontásából származott, mert a legnagyobb számban a tanyás városokban csökkent a lakásállomány: Cegléden 1100-zal, Hajdúböszörményben 1000-rel, Mezőtúron ugyancsak 1000-rel és Makón 800-zal.i55 A településpolitika gyakorlatának megváltoztatása szintén 1953 nyarától vette kezdetét. Az első intézkedéseket szervezeti-intézményi területen hozták. Mivel a rendszer belső struktúrája és döntéshozatali mechanizmusa nem változott, ezek az intézkedések is az MDP vezető testületeitől indultak ki. Az MDP Központi Vezetősége 1953. szeptember 12-i ülésén foglalkozott először a város- és községgazdálkodás helyzetével, és megállapította, hogy az „elhanyagolt állapotban van", s ezzel akadályozza a „dolgozók életszínvonalának emelésére hozott" 1953. júniusi határozatok végrehajtását. 156 Ezért elrendelte, hogy a város- és községgazdálkodással kapcsolatos, kormányzati szinten addig lényegében gazdátlan teendők kormányszintű irányítását a Könnyűipari Minisztérium vegye át. Egyidejűleg arról is döntöttek, hogy a helyi tanácsoknál város- és községgazdálkodási osztályokat kell szervezni, sőt a 3000 ezer lakosnál nagyobb településekben egy külön adminisztratív státuszt kellett létesíteni: a községgazdát, aki a helyi város-, illetve községgazdálkodási feladatokat látta el. 1954 januárjában egy MDP politikai bizottsági határozat arról rendelkezett, hogy a Könnyűipari Minisztérium város- és községgazdálkodással foglalkozó apparátusából egy új minisztériumot kell szervezni, a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot. >57 Az új minisztérium fő feladatát abban jelölték meg, hogy irányítsa és segítse a helyi tanácsokat város- és községfejlesztési terveik elkészítésében, s egyben koordinálja és ellenőrizze az egyes állami főhatóságok (ágazatok) ilyen irányú tevékenységét. Az új intézmények felállításán túl a központi terület- és településfejlesztési 154 Pl A 276. f. P.B. (film) 1889. Az MDP Politikai Bizottsága 1954. december 6-i ülése. Hozzászólások. 155 A Központi Statisztikai Hivatal az 1954 júliusi lakásösszeírás előzetes eredményei c. anyaga. KSH Könyvtár. Ld. továbbá: KOVACSICS 1955. °* Pl A 276. f. P.B. (film) 1501. Az 1954. január 13-i ülés. 157 U.o.