Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)
BEVEZETŐ
Temesvár hős védőjének, Losonezi Istvánnak leányai közül választottak feleséget, Miklós Borbálát, Mihály pedig Zsófiát. Miklós a protestantizmus híve lett, féktelenül üldözte a katolikusokat. A szentjobbi kolostor ellen intézett támadása során hét barátot megölt. Ezért Ferdinánd király 1560-ban elvette Csanád megyei birtokait, köztük Makót is. Ennek ellenére 1564-ben Makón két portáját írták össze, és egyéb birtokai is maradtak a megyében. Egyébként Bihar megyében 20 faluban több mint 100 portát birtokolt ezen időben. Miklós testvére, Mihály hű maradt régi hitéhez, a székelyek főkapitányaként és udvarhelyi várnagyként a hivatali pályán is tevékenykedett. Szapolyai János király és fia, János Zsigmond híve volt. A Losonezi Bánffi Zsófiával kötött házasságából két fiú: János és Pál, valamint két leány, Katalin és Borbála születtek. Az erdélyi állam életében vállalt szerepe mellett dinamikusan intézett birtokügyei és testvérével, Miklóssal folytatott főképp világnézeti különbségekből fakadó hadakozásai töltötték ki mindennapjait. Amíg Bihar megyei birtokait gyarapítani is tudta, a Csanád megyeieket, köztük Makót, Szentlőrincet, Tompost és másokat, elvesztette. Nagy fordulat állt be életében azzal, hogy Báthori Istvánnal szemben, aki pedig unokaöccse volt, a német pártot vezető Bekes Gáspár oldalára állt. Ugyanakkor ezen lépését kihasználva igyekezett megszerezni a Bereg megyei szentmiklósi uradalmat Miksa királytól. 22 ezer forint lefizetése ellenében 1574-ben megkapta, ám a birtokba iktatáskor Mágocsi Gáspár és Perényi István, Torna és Ugocsa megyei főispánok ellentmondottak, és emiatt az uradalom megszerzéséért még tíz évig kellett küzdenie. Közben a kerelőszentpáli csatában 1575. július 9-én Bekes Gáspár serege, amelyben Mihály is harcolt, vereséget szenvedett Báthori tói. Telegdinek menekülnie kellett, mivel fej- és jószágvesztésre ítélték, és ez alól később sem mentették fel. Életereje azonban nem tört meg, ugyanis élete utolsó éveiben is birtokszerzéssel foglalkozott, Zétény várát és tartozékait szerezte meg rokonság révén. Telegdi Mihály gyermekeinek birtokai között már nem találunk Csanád megyeieket. Pál nevű fiának Várdai Katalinnal kötött házasságából hat gyermek származott: István, Zsigmond, Mária, Zsuzsanna, Kata és Anna. Csak Anna lett nagykorú, és Bedeghi Nyáry István vette el feleségül. Egy generációval tovább élt a másik fiútól származó ág, amelyet János tartott fenn, aki 1596-ban esett el a mezőkeresztesi csatában, a 15 éves háború egyik legjelentősebb ütközetében. Lapispataki Sennyei Annával kötött házasságából négy gyermekét ismerjük: Ferencet, Zsófiát, Erzsébetet és Gáspárt. Ferenc brebiri Melith István leányát, Dórát vette feleségül, Gáspár pedig Surányi Zsuzsannát. E házasságból született István, akiben 1653-ban bekövetkezett halálával a Telegdi família, a Csanád nemzetség legerősebb, nagy tehetségeket adó hajtása férfiágon kihalt. 47 A Telegdi ág hosszú évszázadokon át szinte majdnem minden generációjából tudott küldeni embert az ország fő MAKAY D. 1895. 177-195.
